Zászlófelvonással kezdődtek meg az állami ünnepségek

Írta: itv , - Frissítve: 15th March, 2017 - 7:20pm

Téma: 

Áder János köztársasági elnök jelenlétében, katonai tiszteletadás mellett felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, szerda reggel Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt

Családok és párok hömpölygő tömege töltötte meg szerdán, a nemzeti ünnepen a budai Várat és a Hadtörténeti Múzeumot, ahol többek között népi ügyességi játékokkal, táncházzal és huszárprogramokkal várták a látogatókat.

MTI Fotó Illyés Tibor

A múzeum Forradalmi Forgatag elnevezésű rendezvénye szerdán egész nap múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, bemutatókkal és játékokkal várta a családokat. Kora délutántól már alig lehetett bejutni a múzeum kertjébe, ahol a legnagyobb sorok idén a fémkatona-öntő és a Magyar Szablyavívó Iskola sátránál kígyóztak.

A kisebb és nagyobb “honvédjelölteknek” az iskola oktatói megtanították a kardforgatás alapszabályait, az erősebbek pedig a fakardok mellett az igazi szablyákat is megkísérelhették megforgatni vagy egyáltalán megtartani. A Honvéd Zrínyi Sportegyesület katonai lovas szakosztályánál fegyverbemutatót tartottak, illetve a lovas huszárok mindennapi felszereléseit lehetett közelebbről megismerni.

A múzeum belső tereiben a néptáncosok vezetésével lehetett bekapcsolódni a körtáncba, de lehetőség volt fakatona-festésre és nemzeti színű ékszerek készítésére is, a népi játszóházban pedig a hűvös, szeles időben átfagyottak melegedhettek át az ügyességi játékoknak köszönhetően.

Több mint ötezren látogattak el a Parlamentbe

Több mint ötezren látogattak el a Parlamentbe, ahol az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepének alkalmából nyílt napot tartottak – hangzott el az M1 aktuális csatornán szerdán. Az érdeklődők a délelőtti órákban ingyenesen tekinthették meg a díszlépcsőházat, a kupolacsarnokot és a Szent Koronát az Országházban. Az Országgyűlési Múzeum kora délutánig várta a látogatókat A magyar törvényhozás ezer éve című tárlat megtekintésére.

Áder János köztársasági elnök jelenlétében, katonai tiszteletadás mellett felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az 1848-’49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, szerda reggel Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a Központi Katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység.

Az ünnepi ceremónián Áder János mellett részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Simicskó István honvédelmi miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Benkő Tibor vezérkari főnök és Papp Károly országos rendőrfőkapitány. Ott voltak továbbá az állami és katonai szervezetek és a diplomáciai testület képviselői.

Tucatszám tartottak megemlékezéseket a Felvidéken

Tucatszám tartottak megemlékezéseket a nemzeti ünnep alkalmából a Felvidéken, ahol a rendezvények sorozata hagyományosan a pozsonyi Medikus kertben lévő Petőfi Sándor-szobornál tartott központi megemlékezéssel csúcsosodott ki szerdán.

A felvidéki magyarság legnagyobb taglétszámú kulturális-közéleti szervezete, a Csemadok, továbbá Magyarország pozsonyi nagykövetsége, a pozsonyi kulturális intézet és a Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság rendezte megemlékezésen több százan gyűltek össze délután.

A Radnai Béla keze munkáját dicsérő szobornál először Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország pozsonyi nagykövete olvasta fel Orbán Viktor miniszterelnöknek a külhoni magyarokhoz intézet ünnepi szavait, majd Koncsol László író mondott beszédet.

Koncsol László, felidézve az 1848-as eseményeket, párhuzamba állította a magyar forradalmat és szabadságharcot a 19. század és a későbbi időszak forradalmaival, illetve a jelenkor eseményeivel.

“Örök reformokért kiált Európa, jó és figyelmes orvosokért, akik meghallgatják és komolyan veszik panaszait” – hangsúlyozta Koncsol László, a reformokat építő és éltető erőnek nevezve. Az író ezt követően a forradalom 12 pontját a tízparancsolathoz hasonlítva azt mondta: mindkettő olyan eszmény, amely örökké élni fog, és amelyért küzdeni kell.

A megemlékezés a koszorúzással és a Himnusz eléneklésével zárult.

A központi megemlékezést megelőzően Magyarország pozsonyi nagykövetségén Áder János államfő által a nemzeti ünnep alkalmából odaítélt magas rangú állami kitüntetéseket adtak át négy neves felvidéki magyar közéleti személyiségnek. Az elismeréseket Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország pozsonyi nagykövete adta át, méltatva a kitüntetettek tevékenységét, és “a Felvidék lámpásainak” nevezve őket.

A Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést, Méry Margit néprajzkutató, Rózsa Ernő volt politikus és a Csemadok volt tiszteletbeli elnöke, Kovács László pedagógus, történész, illetve Z. Urbán Aladár, a Palóc Társaság alapító elnöke kapták meg.

Majtényi: a legreménytelenebb helyzetben sem szabad feladni a küzdelmet

Az 1848-49-es események tanulsága, hogy a küzdelmet még a legreménytelenebb helyzetben sem szabad feladni, akkor sem, amikor úgy tűnik, már végérvényesen elveszett a szabadság ügye – jelentette ki Majtényi László korábbi ombudsman, az Eötvös Károly Intézet elnöke az Elnököt a köztársaságnak! csoport budapesti demonstrációján szerdán, a forradalom és szabadságharc évfordulóján.

A baloldali ellenzék köztársaságielnök-jelöltje – aki a hétfőn újraválasztott Áder János mellett indult az államfői tisztségért – az Operától az Alkotmány utcáig vezető séta után tartott beszédében azt mondta, Orbán Viktor délelőtti beszédében “nem talált túl sok értelmet”: a miniszterelnök csak “brüsszelezett” és fenyegető birodalmakról ejtett szót.

Majtényi László úgy fogalmazott, hogy a demonstráción “jelen van a kritikus tömeg”.

Rétvári: semmibe veszik azt a nemzetet, amely nem áll ki önmagáért

Azt a nemzetet, amely nem küzd a saját szabadságáért, nem áll ki önmagáért, más nemzetek semmibe fogják venni – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, a Bem téren tartott március 15-i megemlékezésen.

Rétvári Bence a Civil Összefogás Fórum (CÖF) – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) és a Gazeta Polska klubjainak közös, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alkalmából tartott megemlékezésén hangsúlyozta: ahhoz, hogy a nemzetek ki tudjanak magukért állni, a nemzetek élén nem bábokra, hanem államférfiakra van szükség.

“Ma is a hősökre emlékezünk és nem a bábokra. Azokra a hősökre, akik akár az életüket is áldozták azért, hogy legyen nemzeti felemelkedés” – mondta, hozzátéve: ezek a hősök látták, hogy ez nemzeti függetlenség nélkül nem lehetséges.

Az ünnepségen megjelent több mint négyszáz ember előtt Rétvári Bence azt hangsúlyozta, hogy ma szerencsésebb időszakot élünk, nem kell meghalni a hazáért, de “kötelezettségünk élni érte”.

Azért is fontos ez, mert olyan új idők köszöntöttek Európára, amelyeket korábban elképzelni se tudtunk volna. Olyan új idők, amikor akár a közép-európai népek, a visegrádi négyek, a magyarok és lengyelek Európa alakítói lehetnek – mondta.

Szólt arról is, hogy Európa identitásválságban szenved. Mint fogalmazott, “mi nem a nemzetiségek, hanem a nemzetek Európájában hiszünk”.Minket magyarokat és lengyeleket akkor kezeltek nemzetiségekként, amikor valamilyen nagyhatalom szorításában éltünk – mondta Rétvári Bence, majd arról beszélt, hogy Magyarország nem azért csatlakozott az európai népek nagy közösségéhez, hogy “bürokraták kössék meg a kezünket, vagy hogy  nemzetközi vállalatok érdekei irányítsák a politikát”.

Továbbá nem azért, hogy “tagadják a nemzeteknek a közös érdekeit vagy tagadják a nemzeteknek az önvédelemhez való jogát” – tette hozzá.

Rétvári Bence kijelentette: “abban hiszünk, hogy Közép-Európa jövőjének az alapja a magyar-lengyel barátság.”

Csizmadia László, a CÖF alapítója, a CÖKA elnöke kijelentette: évek óta a Bem-szobor előtt demonstrálják a magyar-lengyel évezredes barátságot és egymásra utaltságot.Azt is mondta: “Hűségünk a szabadság szelleméhez, a keresztényi erkölcshöz töretlen maradt. A kitartás és az aktivitás a 21. század civiljeinek hatékony fegyvere.”

Csizmadia László szerint most is “védekeznünk kell”, és “meg kell állítanunk az embercsempészekkel szervezett illegális bevándorlást és a terroristákat”.Az 1848-as hősök pontos utat jelöltek ki számunka: szabadságunk megköveteli, hogy “szembenézzünk az illegális honfoglalókkal”  mondta.

Jerzy Snopek, Lengyelország budapesti nagykövete azt mondta, az, hogy a lengyel emberek az idén is eljöttek a megemlékezésre, azt bizonyítja: a magyar-lengyel barátság teljesen független a “politikai konjunktúráktól, a pártoktól, a történésektől”.

Tomasz Sakiewicz, a Gazeta Polska főszerkesztője szintén azt hangsúlyozta, hogy a magyar-lengyel barátságot semmilyen politikai esemény nem szakíthatja szét.

Az ünnepség végén koszorúkat helyeztek el a Bem-szobornál.

A megemlékezésen több magyar, székely és lengyel zászlót lehetett látni, valamint látni lehetett egy abortuszellenes transzparenst is.

Forrás: MTI, hirado.hu

Kép: MTI Fotó: Illyés Tibor

Kapcsolódó cikkeink