Orbán: A globalizáció régi modellje véget ért

Írta: itv , - Frissítve: 15th May, 2017 - 5:25pm

Téma: 

A globalizáció régi modellje véget ért, "a Kelet felzárkózott a Nyugat mellé", és a világ egy tekintélyes részének elege lett abból, hogy fejlett országok kioktatják például emberi jogokból, piacgazdaságból - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Pekingben a közmédiának adott, kínai hivatalos látogatását összegző nyilatkozatában.

A kormányfő szerint korszakhatárhoz érkeztünk, elvesztette lendületét a globalizáció régi modellje, amely arra épült, hogy a pénz, a profit, a technológiai tudás Nyugaton van, és onnan áramlik “a szegényebb, kevésbé fejlett keleti országokba”.

MTI Fotó Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Az elmúlt évtizedekben – különösen a legutóbbiban – ez megváltozott: a gazdaság húzóereje nem Nyugaton, hanem Keleten van, pontosabban “a Kelet felzárkózott a Nyugat mellé”, technológiai fejlettség szempontjából a keletiek már nem maradnak el a nyugatiaktól, és “igazából legnagyobb mennyiségben pénz ma Ázsiában halmozódik fel”, ami “azután megindul visszafelé, Nyugatra” – fejtette ki.

A magyar gazdaságban is azt látni – folytatta a miniszterelnök -, hogy az elmúlt egy-két évben amerikai és európai nagy cégeket kínaiak vásároltak fel, ezért nőtt meg hirtelen a kínai kézben lévő magyar beruházások aránya. “Ez egy teljesen ellentétes mozgás azzal, mint amihez mi hozzászoktunk, illetve amit tanultunk a világgazdaság működéséről” – fogalmazott.

Orbán Viktor arról is beszélt: a világ egy tekintélyes részének azért is elege lett a régi globalizációs formából, mert az két részre, tanárokra és diákokra osztotta a világot, és egyre bántóbb volt, hogy néhány fejlett ország állandóan kioktatta emberi jogokból, demokráciából, fejlődésből, piacgazdaságból a világ nagyobbik részét.

Más a kínai mozgás iránya

A legerősebb, Kína ezért megindított “egy más irányú mozgást” – ezt hívják úgy: Egy övezet, egy út -, amely kifejezetten egymás elfogadására épül, “nincs tanár, nincs diák”, mindenkinek joga van – idézte a kínai elnököt – a saját társadalmi berendezkedéséhez, kultúrájához, megközelítéséhez, értékeihez.

Nem megváltoztatni kell egymást, nem szövetségbe kell tömörülni, hanem “el kell fogadni egymást úgy, ahogy vagyunk”, és inkább össze kell kapcsolni ezeket az országokat, népeket, gazdaságokat – mondta a kormányfő.

Ezért gazdasági tartalmát tekintve a pekingi Egy övezet, egy út fórum elsősorban a hajózás feltételeinek megteremtéséről, vasutak, légikikötők, hidak építésről, úthálózatok fejlesztéséről, a régi Selyemút mentén fekvő népek modern kori összeköttetéséről szólt – közölte.

Pekingi kétoldalú találkozóiról szólva Orbán Viktor kifejtette: megbeszélést folytatott a kínai államfővel, miniszterelnökkel, házelnökkel és befektetőkkel, a tárgyalásokon pedig komoly, elsősorban gazdasági-pénzügyi természetű megállapodások születtek.

Ezek közül a “leglátványosabbnak” a Budapest-Belgrád-vasútvonal korszerűsítését nevezte, amellyel kapcsolatban a pénzügyi feltételeket is megvitatták, így hamarosan kiírhatják nyilvános pályázatra a közbeszerzéseket, és megindulhat a munka. Emellett arról is megegyezés született, hogy az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank forrásokat mozgósít Kínából magyar kis- és középvállalkozások és Magyarországon beruházó kínai vállalatok érdekében – tájékoztatott.

E kétoldalú tárgyalásokon tehát nagyon sok új munkahely és komoly nemzetgazdasági érték létrehozásáról sikerült megállapodni – értékelt a kormányfő.

Beszámolt továbbá arról, hogy találkozott az Egy övezet, egy út fórumon szintén részt vevő Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, akinek – mondta – “mi mindig megadjuk a tiszteletet, különös tekintettel arra, hogy az európai biztonság tekintélyes mértékben rajta múlik, ideértve Magyarország biztonságát is, hiszen Törökország ma az a stabil ország, amely képes gátat vetni az illegális migrációnak”.

Ezért a magyar-török kapcsolatok “jó karbantartását” a legfontosabb magyar nemzetbiztonsági érdekek közé sorolta.

Mongólia: nagy lehetőségek lehetnek

Kitért a Dzsargaltulga Erdenebat mongol miniszterelnökkel folytatott tárgyalására is, amellyel kapcsolatban a két ország közötti együttműködésben rejlő nagy lehetőségekre hívta fel a figyelmet, jelenleg ugyanis még nincs “számottevő gazdasági tevékenység”, pedig – jegyezte meg – a szimpátia, a közös történelmi múlt, a magyar eredetlegendák megteremtik ennek alapját.

Kifejtette: beszélt – noha nem tárgyalásos keretek között – európai uniós vezetőkkel és az orosz elnökkel is. Vlagyimir Putyinnal világpolitikai és -gazdasági kérdésekről váltottak szót hosszabban, de “orosz-magyar kapcsolatokról nem kellett beszélnünk”, mert a legfontosabb kérdés, a paksi atomerőmű-fejlesztés jó úton, a maga rendje és módja szerint halad – közölte Orbán Viktor.

Végül a Tienanmen téri Hősök emlékművének megkoszorúzásával kapcsolatos ellenzéki bírálatokra úgy reagált: a szamárság ellen nincs orvosság. A magyar politikában eddig volt egy – a jobb- és a baloldalra is kiterjedő – közmegegyezés: “sosem tettük szóvá azt, hogy ha elérkezünk (…) Kínába, akkor az itteni hősi emlékművet megkoszorúzzuk” – mondta, hozzátéve: “azt a hagyományt folytattam, amit még Göncz Árpád nyitott meg”, és őt akkor ezért a jobboldal nem kritizálta.

A miniszterelnök szerint az a helyes, ha most a baloldal is hasonlóképpen viselkedik, mert Magyarországnak az az érdeke, hogy jó kapcsolatrendszere legyen Kínával.

“Az ilyen kérdéseket is, a szimbolikus kérdéseket is szerintem mindig a magyar nemzeti érdekből kell levezetni, úgy, ahogy azt korábban Göncz Árpád is tette” – fogalmazott, megjegyezve, hogy példaként hozhatná a belga királyt vagy miniszterelnököt is: “ha nekik nem derogál, akkor miért derogálna az” a magyar kormányfőnek.

Forrás: MTI, hirado.hu, M1

Kép: MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Kapcsolódó cikkeink