Új szabályozás jöhet a közösségi médiában

Téma: 

Trump két bejegyzését is hamisnak minősítette a Twitter, az elnök a közösségi platformok szabályozásával vágott vissza, mint mondta, a cél az, hogy „megvédjük a szólásszabadságot azoktól a legnagyobb veszélyektől, amelyek az amerikai történelemben valaha is fenyegették."

Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint csütörtökön aláírta a közösségi platformokra vonatkozó szabályok felülvizsgálatáról szóló elnöki rendeletet a Fehér Ház Ovális Irodájában, William Barr igazságügyi miniszter és a sajtó képviselőinek jelenlétében.

EPA/DOUG MILLS/ POOL

A rendelet az úgynevezett tisztességes kommunikációról szóló, 1996-ban elfogadott jogszabály egyik fejezetének felülvizsgálatáról szól. A törvény 230-as számú szakasza jogi védelmet biztosít a közösségi platformokon elhelyezett tartalmaknak, egyben az üzemeltetők számára lehetőséget ad azok „jóhiszemű” moderálására is.

Trump kijelentette, hogy ez a rendelet megfosztja a jogi védelem lehetőségétől azon médiumokat, amelyek üzemeltetői cenzúrázzák a tartalmakat. Közölte azt is, hogy William Barr a szövetségi államok igazságügyi vezetőivel közösen kidolgozza majd a szabályozás részleteit, s biztosítja, hogy ne juthassanak kormányzati támogatások olyan közösségi médiumokhoz, amelyeknek tulajdonosai elfojtják a szólásszabadságot.

„Rengeteg adófizetői pénzzel támogatjuk ezeket az óriáscégeket, ez így nem mehet tovább” – fogalmazott.

Az elnök hangsúlyozta: „azért vagyunk ma itt, hogy megvédjük a szólásszabadságot azoktól a legnagyobb veszélyektől, amelyek az amerikai történelemben valaha is fenyegették”. Majd hozzátette: „őszintén szólva, itt mindenki tudja, hogy miről van szó”.

Kifejtette: az internetes közösségi platformokat működtető vállalatoknak „ellenőrizetlen hatalmuk van a cenzúrához, a tartalmak szűkítéséhez, szerkesztéséhez, megváltoztatásához, elrejtéséhez, és az állampolgárok egymás közötti, vagy a szélesebb közvélemény kommunikációjának bárminemű virtuális megváltoztatásához”.

Az elnöki rendelet utasítja a kereskedelmi minisztériumot is, hogy kérje fel a médiumok jogi felügyeletét ellátó Szövetségi Kommunikációs Bizottságot (FCC) az érintett fejezet megvilágítására. Trump bejelentette: a kormányzat a kongresszus elé terjeszt egy olyan törvénytervezetet, amely az 1996-os törvény bizonyos mértékű módosítását javasolja majd.

Erre azt követően került sor, hogy még kedden a Twitter hamisként jelölte meg Trump két bejegyzését is.

Mindkettő arról szólt, hogy a levélben történő szavazás a választások „elcsalásához” vezethet, sőt az egyik bejegyzésben az elnök egyértelműen leszögezte, hogy a novemberi választásokon csalás lesz. A mikroblog-szolgáltató megjelölte a bejegyzéseket, és felhívta a felhasználók figyelmét az információk ellenőrzésének fontosságára. Ehhez két hivatkozást is csatolt, az egyik a CNN hírtelevízió riportjához vezetett, amely azt taglalta, hogy Trump állításai megalapozatlanok.

Az Egyesült Államokban vita kezdődött a platform eljárásáról. Többen kétségbe vonták a Twitter elfogulatlanságát. Szerdán Richard Grenell, az amerikai hírszerzés csúcsintézményének, az Országos Hírszerzési Igazgatóságnak (DNI) a leköszönő ügyvezető igazgatója, Trump egyik támogatója máris arra szólította fel a Twittert, hogy távolítsa el vagy jelölje meg hamis hírként a Politico című portál munkatársának a személyéről szóló, már megcáfolt információit. A cég ennek a kérésnek nem tett eleget.

Zuckerberg: a közösségi platformoknak „nem szabad az igazság döntőbíráiként fellépniük”

A közösségi platformoknak „nem szabad az igazság döntőbíráiként fellépniük” mindenben, amit az emberek az interneten kifejtenek – jelentette ki a Facebook elnök-vezérigazgatója a Fox amerikai televíziónak adott interjújában helyi idő szerint csütörtökön.

Mark Zuckerberg szerint sem a Facebooknak, sem a Twitternek nem dolga, hogy ellenőrizze a megjelenített tartalmakat, rövid bejegyzéseket.

„Nagyon erősen hiszek abban, hogy a Facebooknak nem szabad mindenben igazságot tennie, mint ahogyan valószínűleg általában a magánvállalatoknak sem dolguk ez, főként a médiacégeknek nem szabad ilyen helyzetbe kerülniük” – fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy a Facebook politikája különbözik a Twitterétől. Ezzel azt sugallta, hogy az általa alapított oldal nem avatkozik be, nem moderálja a tartalmakat.

Zuckerberg interjúja nyilvános konfrontációhoz vezetett Jack Dorsey-val, a Twitter társalapítójával és igazgatójával, aki azonnal védelmébe vette az úgynevezett „tényellenőrzést”, vagyis a megjelenő bejegyzésekben szereplő közlések esetleges kiigazítását.

„Továbbra is rámutatunk majd a választásokról szóló pontatlan vagy vitatott információkra szerte a világban. És elismerjük majd bármely saját tévedésünket is” – írta Dorsey. Majd leszögezte, hogy álláspontja szerint „ettől nem leszünk az igazság döntőbírái”.

A Twitter vezetője kiemelte: szándékukban áll, hogy összekössék az egymásnak ellentmondó megnyilvánulásokat, illetve megmutassák a vitatott információkat, hogy az emberek maguk alkothassanak ítéletet.

Forrás: MTI

Kép: EPA/DOUG MILLS/ POOL

 

 

Kapcsolódó cikkeink

EPA/Raminder Pal Singh

1947. augusztus 15-én kiáltotta ki függetlenségét a brit uralom alól India. Az egykori koronagyarmat vallási alapon történő felosztása százezrek életét követelte.

Új korszakot nyitva az ősi alma máter 279., a miskolci campus 64. tanévét kezdte a Miskolci Egyetem a szeptember 6-án, pénteken tartott ünnepi nyilvános egyetemi szenátusülésen. Ezen a rendezvényen már az egyetem új rektora, Prof. Dr.

2020. július 15., szerda, Henrik,Roland