Egész Európában elszabadultak az árak az elmúlt hónapokban, elemzők szerint eközben Brüsszel sokszor egészen elképesztő spórolási ötletekkel áll elő. Ilyen volt az például, amikor a bizottság alelnöke azt javasolta, hogy mosás helyett inkább szellőztessük ki a ruhákat. Most Hollandiában okozott felháborodást, hogy a kormány előírná, hogy gázbojlerek helyett a háromszor drágább hőszivattyúkat kell megvenni, ha valaki fűteni akar – hangzott el az M1 Híradójában.

Az árusok szerint a londoni piacokon is észrevehetően megváltoztak a vásárlási szokások, miután az infláció negyven éve nem volt olyan magas mint most. Hiába a sok hal, gyümölcs és zöldség, az emberek elsétálnak a pultok mellett.

„Ezt nem fogjuk túlélni. A semmiért dolgozunk. Az emberek nagy, drága bevásárlást már nem engedhetnek meg maguknak. Minden megdrágult, van, ami a duplájára. Nehéz idők ezek” – mondta egy halárus.

A kereskedők szerint az emberek csak azt veszik meg, amire elengedhetetlenül szükségük van.

„Meg kell változtatnom a szokásaimat, olyan magas az infláció, hogy már nem élhetük úgy, mint korábban. Dolgozom, fizetem a rezsit, de erre sok pénz megy el, és az elmúlt két hónapban már megéreztem, hogy nem tart ki a pénzem a hónap végéig” – mondta egy kétgyermekes családanya.

A Financial Times szerint a brit háztartások csaknem fele nagyon nehéz tél elé néz, mert nem tudják majd kifizetni a villany- és gázszámláikat.

De nemcsak az Európai Unión kívüli Egyesült Királyságban vált az élet rendkívül nehézzé az energiaárak drasztikus emelkedése és az infláció miatt, az EU-ban is történelmi rekordokat döntenek az áram-, gáz- és üzemanyag költségek. Az Origo szerint

Írországban 45, Luxemburgban 41, Belgiumban pedig mintegy 26 százalékkal nőttek a rezsiköltségek. Hollandiában még ennél is magasabb – 86 százalékos – volt a drágulás, de elszálltak az árak a balti-államokban is.

Németországban 1981-ben volt olyan magas az infláció mint most, az olajárak akkor az Irán és Irak közötti háború miatt emelkedtek. A romló helyzet miatt most már sokan adományboltokban veszik meg a legszükségesebb élelmiszereket.

„Egyre többen jönnek, de nem az ukrajnai háború miatt, hanem az élelmiszerárak növekedése miatt. Egyre nagyobb aggodalommal tölt ez el itt mindenkit” – mondta az egyik német adománybolt vezetője.

De amíg a magyar kormány rezsicsökkentéssel, illetve az élelmiszer- és üzemanyagárstoppal próbál enyhíteni a lakosságra nehezedő terheken, addig az Európai Unió az Oroszország elleni olajembargó életbe léptetését próbálja elfogadtatni, ami tovább mélyítheti a válságot.

Spórolást, az életvitel drasztikus megváltoztatását és új, a meglévőnél drágább fűtési módszereket kényszerítene Brüsszel az emberekre azért, hogy minél előbb megszabaduljanak az orosz energiafüggőségtől.

„Minél önállóbb Európa, annál függetlenebb Oroszországtól” – mondta múlt héten Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, miután Belgium, Németország, Hollandia és Dánia ígéretet tett egy közös, 150 gigawatt teljesítményű szélerőmű létrehozására. A beruházás több száz milliárd euróba kerülne, és az Északi-tenger első, teljesen zöld erőműve lenne. Az egyelőre nem világos, ki állná a beruházás csillagászati árát.

Közben a holland kormány máris azt javasolja, hogy a háztartások már 2026-ig térjenek át speciális hőszivattyúk alkalmazására. Ez ugyan háromszor annyiba kerül, mint a hagyományos gáz bojler ára –több mint 2 millió 300 ezer forint –, ráadásul a többségnek erre nincs is pénze, de a holland kormány kitart amellett, hogy határidőket kell szabni a fenntartható energiafogyasztás érdekében.

A holland politikushoz, Frans Timmermanshoz, az Európai Bizottság baloldali alelnökéhez köthető az egyik legvadabb lakossági spórolási ötlet is. Szerinte ugyanis nem kell azonnal kimosni a piszkos ruhát, elég, ha az emberek inkább kiszellőztetik.

Miközben egyre több helyen követelik, hogy szülessen közös uniós döntés az energia és az élelmiszerárak visszaszorítására, az Európai Unió arra kéri polgárait, hogy az orosz energiahordozóktól való függőség csökkentése érdekében fürödjenek kevesebbet, ritkábban használják autóikat, vezessenek lassabban, az autókban ne kapcsolják be a klímát, utazzanak vonattal repülő helyett és kapcsolják ki a légkondicionálást. És felmerült az is, hogy előírnák: legfeljebb 18 fokra lehetne fűteni az épületeket.