„A bizalom a legfontosabb kötőerő egy nemzet és katonái között”

Írta: itv , - Frissítve: 22nd February, 2018 - 11:02am

Téma: 

A bizalom a legfontosabb kötőerő egy nemzet és katonái között – mondta Áder János államfő a Magyar Honvédség 170 éves évfordulója alkalmából rendezett gálaesten, szerdán.

A Magyar Honvédség születésének emlékévében azt kívánta, hogy mindig legyenek, akik hivatásuknak választják a haza védelmét, és megszolgálják a beléjük vetett bizalmat.

MTI Fotó Koszticsák Szilárd

A honvédség főparancsnokaként Áder János méltatta azt is, hogy jelenleg tizennégy országban vannak jelen katonáink, hogy teljesítsék a szövetségesi kötelezettségeinket.

„A honvédség tagjai eddig mindenhol megmutatták, hogy a magyarok tudására, elszántságára és áldozatvállalására számítani lehet” – fogalmazott a köztársasági elnök.

Áder János beszédében felelevenítette a honvédség 170 éves történetét. Úgy fogalmazott, Magyarország 1848-ban és 49-ben katonai értelemben is történelmet írt.

„Hazánk önerejéből, szinte a semmiből eredményes nemzeti véderőt szervezett” – tette hozzá.

Emlékeztetett arra is: Mészáros Lázár, az első felelős magyar kormány hadügyminisztere a forradalom és szabadságharc előtt négy évvel A katonaságról című értekezésében már kijelentette, hogy a magyar katona feladata a hazának használni, a nemzetet szolgálni, a közjót előmozdítani.

A hadseregnek korszerűnek kell lennie, és ízig-vérig hazafiasnak, a magyar katona pedig a hon védelmezője, honvéd, amelyre alkalmatlan kényszerházasságában a császári haderővel – idézte fel Áder János Mészáros Lázár nagy port kavart akadémiai székfoglalóját, amely 1844-ben, az elhangzását követően a cenzúra miatt még nem jelenhetett meg nyomtatásban.

Elismerően beszélt Mészáros Lázár érdemeiről Áder János

Ám a történelem úgy hozta, hogy alig négy esztendő múltán a tudós katona belevághatott tervei megvalósításába. Áder János elismerően szólt Mészáros Lázár érdemeiről, aki miniszterségének köszönhetően létrejött a nemzeti tisztképzés új központja, a Ludovíceum. 1848 végére már több mint 110 ezer főből állt a honvédsereg, amely hosszú hónapokon át sikeresen szállt szembe egy európai nagyhatalommal, annak ellenére, hogy ez a haderő távoli európai színterekről hazahívott vagy éppenséggel harcot nem tapasztalt katonákból állt, valamint olyan tisztekből, akiknek választaniuk kellett az uralkodónak tett eskü és a nemzet iránti hűség között.

A kényszer közepette született honvédséget mégis összetartotta valami, megmutatkozott a magyar katonák tehetsége, és még a más nemzetiségűek is magyar bajtársaik között érezték otthon magukat – hangsúlyozta. A Magyar Honvédség csatákat nyert Pákozdon, Ozoránál, Szolnokon vagy épp Budán – sorolta -, a Habsburg Birodalom pedig csak a cári Oroszországgal összefogva tudott ellene győzedelmeskedni.

A 19. század derekán Európa újító, nemzeti önazonosságot kereső mozgalmai közül a magyarok tartottak ki legtovább – emlékeztetett az államfő, rámutatva: csak nekünk, magyaroknak sikerült a felizzott szabadságvágyat törvényes rendbe oltani, csak a mi forradalmunkból következett polgári építkezés. És csak a magyarok tudtak önerőből korszerűen működő fegyveres erőt kiállítani.

Mindezek miatt is büszkék lehetünk a magyarok egyik legnagyobb közös alkotására, az 1848-49-es eseményekre. Ekkor jött létre ugyanis mindaz, ami hazánkat visszafordíthatatlanul a modern polgári átalakulás útjára kormányozta – mutatott rá az államfő.

Beszédében kitért arra is, hogy bár a szabadságharc fegyverei ma már múzeumokban pihennek, a katonai erények, vagyis a hűség, a bátorság és a kitartás eszméje felett nem járt el az idő.

Simicskó szerint Magyarország védelme semmivel sem pótolható érték

A magyar állami szuverenitás, illetve a magyar emberek és családok védelme semmivel sem pótolható érték – emelte ki a honvédelmi miniszter a gálaesten.

Simicskó István Magyarország hadtörténelmét felidézve azt mondta: amikor az ország ütőképes hadsereggel rendelkezett, az állam hatékonyan tudta védelmezni magát, a magyar katonák több alkalommal a kor legerősebb hadseregével szemben is helyt álltak.  A magyarok csaknem 150 éven át az oszmán-török birodalommal szemben is képesek voltak helytállni, védeni Európa keresztény értékeit – mondta.

Az 1848-as szabadságharcban az akkor néhány hónap alatt felállított magyar honvédség több hadművelete bekerült számos ország katonai iskoláinak tankönyveibe, „a mintaszerű tervezés és végrehajtás példájaként” – fogalmazott a miniszter, aki a beszédében azt hangsúlyozta: a sikeres küzdelemnek „lelki, spirituális” alapja van.

Az kell, hogy munkánk során szívvel-lélekkel küzdjünk, hogy jobbá tegyük világunkat – emelte ki Simicskó István, hozzátéve: különösen fontos ez most, amikor szellemi zűrzavar van a világ számos pontján.

A miniszter szerint több mint ezer éves államiságunk történelme azt is bizonyítja: „amikor nem voltunk képesek megvédeni hazánkat, mikor hitünk elgyengült, belső megosztottság ütötte fel a fejét, idegen elnyomás jutott osztályrészül Magyarországnak”.

Jó szellemiségű honvédséget szeretnének felépíteni

A széthúzás, továbbá a lelkesedés és a hit hiánya kudarcot hoz – emelte ki a miniszter, hozzátéve: „így van ez ma is”.

Simicskó István felidézte: már Kossuth Lajos is úgy fogalmazta meg, hogy a honvéd a „haza épségének, függetlenségének és szabadságának őre és védelmezője”.

A szülőföld védelme a mindenkori Magyar Honvédség katonáinak küldetése – emelte ki a miniszter, de egyúttal megjegyezte: minden ember „valós és értékálló küldetése” a haza szolgálata.

A honvédelmi miniszter a Magyar Nemzeti Színházban rendezett esten tiszteletét fejezte ki a honvédség hősi halottai előtt, és köszönetet mondott a Magyar Honvédség egykori és jelenlegi katonáinak, kiemelve: az ő szolgálatuk nélkül Magyarország ma nem lehetne a világ egyik legbiztonságosabb országa.

A miniszter hangsúlyozta: katonai hagyományainkat, értékeinket tisztelő, jó szellemiségű, ütőképes honvédséget szeretnének felépíteni.

Ezt a célt szolgálja a Zrínyi Miklósról elnevezett Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési terv – tette hozzá.

Rajzpályázatot is hirdettek

A 170 éves a Magyar Honvédség elnevezésű programsorozat nyitórendezvényét délelőtt a budai Várban, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumban tartották. A rendezvényen meghirdették a „170 éves a Magyar Honvédség” rajzpályázatot és a „Tölts fel egy katonafotót!” online pályázatot. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum az évforduló alkalmából vándorkiállítást is szervezett, amelyet az év folyamán országszerte több településre is elvisznek.

A modern magyar hadsereg megalakulása 1848 május végére tehető, amikor Batthyány Lajos miniszterelnök utasítására felszereltek tíz reguláris gyalogzászlóaljat, amelyet már a hivatalos iratokban is „honvédségként” emlegettek.

A magyar állam ellen irányuló külföldi agresszió fenyegetése és a belső nemzetiségi fegyveres mozgalmak veszélye miatt Kossuth Lajos kérésére 1848. július 11-én Pesten az Országgyűlés képviselői 200 ezer újoncot és 42 millió forint azonnali hatályú hadihitelt szavaztak meg, hivatalosan is létrehozva ezzel a nemzet reguláris véderejét, a honvédséget.

Forrás: MTI

Kép: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Kapcsolódó cikkeink