Jelzés nélkül jönnek a viharok - A Balatonon, a Velencei-tavon és a Tisza-tónál sem figyelmeztetnek most tavaszig a rossz időre

Írta: Németh Csaba , - Frissítve: 31st October, 2013 - 7:14pm

Téma: 

Jelzés nélkül jönnek a viharok - A Balatonon, a Velencei-tavon és a Tisza-tónál sem figyelmeztetnek most tavaszig a rossz időre. A vihar-előrejelző rendszerek április 1-jétől október 31-ig üzemelnek. Az idén a Balatonon 31 viharjelző állomás és további 15 mobil, veszélyre figyelmeztető készülék, a Velencei-tavon három, a Tisza-tavon öt, míg a Fertő tó hazai szakaszán egy viharjelző állomás működött.

A vihar-előrejelző rendszerek április 1-jétől október 31-ig üzemelnek. Az idén a Balatonon 31 viharjelző állomás és további 15 mobil, veszélyre figyelmeztető készülék, a Velencei-tavon három, a Tisza-tavon öt, míg a Fertő tó hazai szakaszán egy viharjelző állomás működött. A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság munkatársai 98 esetben 217 fürdőző vagy hajózó embert mentettek ki a vízből. Hat ember fulladt bele a Balatonba, két eset történt a nyári főszezonban.

A közlemény szerint egyetlen olyan, halálos kimenetelű vízi baleset sem történt, amely elmaradt vagy későn kiadott viharjelzés következménye lett volna. Erős vihart, azaz óránkénti 90 kilométeres sebességet is elérő vagy meghaladó szelet hét napon regisztráltak a Balatonnál az automata mérőműszerek. Ez a tavalyi nagy viharok számának a fele, de megfelel a sokéves átlagnak.

Mindhárom magyar tónál csökkent az első- és a másodfokú viharjelzések összesített fenntartási ideje a tavalyihoz képest.

Erős vihart, azaz óránkénti 90 kilométeres sebességet is elérő vagy meghaladó szelet hét napon regisztráltak a Balatonnál az automata mérőműszerek. Ez a tavalyi nagy viharok számának a fele, de megfelel a sokéves átlagnak.

A legerősebb szelet szeptember 17-én mérték, akkor a vihar Balatonőszödnél tetőzött, elérve az óránkénti 106,9 kilométeres sebességet. Augusztus 9-én regisztráltak még óránkénti 100 kilométeresnél erősebb szelet, ekkor szintén Balatonőszöd térsége volt a Balaton legszelesebb része.

Az idén a strandszezon későn kezdődött, mert a május az átlagosnál hűvösebb és csapadékosabb, a június pedig az átlagosnál hűvösebb és változékony időjárású volt. A hűvösebb napok ellenére a havi átlaghőmérsékletek 0,5-1,5 fokkal meghaladták a sokéves átlagot. A legmelegebb időszak a július 18. és augusztus 19. közötti bő egy hónap volt.

Az idei nyár legmelegebb napján, augusztus 8-án Fonyódon 39,3 fokig emelkedett a hőmérséklet.

Májusban és szeptemberben a Balaton térségében az átlagosnál 10-30 százalékkal több csapadék hullott, a többi hónapban pedig a sokévi átlag 60-80 százaléka. Július volt a legszárazabb hónap, akkor a Balaton térségében a csapadékmennyiség csak a sokévi átlag 17-32 százalékát érte el.

A Balaton vízszintje az április 1-jei 99 centiméterről május elejére 125 centiméterig emelkedett. Ezt követően a tó vizének kismértékű leengedése vált szükségessé a Sió-zsilipen keresztül. A vízszint júniusban 117-120 centiméter volt, majd szeptember végéig további 17 centiméterrel csökkent.

A balatoni és a velencei-tavi viharjelzések meteorológiai kiszolgálására az Országos Meteorológiai Szolgálat üzemeltette vihar-előrejelző szolgálatát. A viharjelzést a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság fényjelző rendszere biztosította, az üzemeltetési feladatokat pedig a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület látta el.

2010-ben 1 darab viharjelzõ lámpa 9.081.180-at villant, tehát a Balaton és a Velencei-tó 21 viharjelzõ állomásának 62 lámpája esetében ez összesen több mint 563 millió villanást jelentett. Órában kifejezve a viharjelzõk „éves munkáját”, a Balatonon összesen 1298, a Velencei-tavon pedig 562 órát mûködtek a viharjelzõk.
A viharjelzés jelenleg kétfokú. Az I. fokúnál a várható maximális széllökések 40-60 km/óra sebességet érhetnek el, a II. fokúnál meghaladhatja a 60 km/órát.

Kapcsolódó cikkeink