Letette az esküt Koncz Zsófia

Téma: 

A koronavírus-járvány gazdasági hatásairól, a járvány elleni védekezésről volt szó hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

Letette a képviselői esküt Koncz Zsófia (Fidesz), majd mentelmi ügy megtárgyalásával folytatódott a hétfői ülésnap.

demokrata.hu

 

Farkas Félix: Mindig vannak faji alapon diszkrimináló pártok

Farkas Félix cigány nemzetiségi szószóló sajnálatosnak nevezte, hogy bár az alaptörvény rögzíti a faji diszkrimináció tilalmát, mégis vannak még pártok Magyarországon, amelyek ezt megteszik. Elmondása szerint a szerencsi időközi parlamenti választás után a Jobbik egyik politikusa azt mondta, „sosem győznétek a cigányok nélkül”.

A szószóló szerint azonban semmi meglepő nincs abban, ha a cigányság arra szavaz, aki segíti az életét, és nem arra, aki kirekesztő megjegyzéseket tesz.

Hangsúlyozta, nem felejtik el, hogyan riogatták a romákat és nem romákat a Nemzeti Gárdával, Jakab Péter Jobbik-elnöknek is voltak rasszista kijelentései, és ehhez most a magát liberálisnak nevező baloldal most asszisztál. „Egyet is értenek ezzel?” – kérdezte.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára válaszában azt mondta, tipikus baloldali kettős mérce, hogy a Jobbik a cigányság ellen uszít, és ez a párt szövetségeseit nem zavarja. A cigány családok sorsa egyáltalán nem érdekli a baloldalt, amikor kormányon voltak, semmit nem tettek az érdekükben.

A felzárkóztatáshoz legszükségesebb területeken is „pusztítottak”, nem készítettek roma felzárkóztatási stratégiát, emelték a rezsiárakat, csak a segélyt adták, munkát nem kínáltak.

A Fidesz–KDNP kormány viszont segély helyett munkát adott, kedvezményes, ingyenes étkezést biztosít az iskolásoknak a szünidő alatt is, minden nappali tagozatos diák idén ingyen tankönyvet kap, megalkották a roma stratégiát, amely Európában követendő példa, és 900 ezerrel csökkentették a szegénységi küszöb alatt élők számát.

Képviselői eskütétel Letette a képviselői esküt Koncz Zsófia, aki a Fidesz padsoraiban foglal helyet. A mandátumát az Országgyűlés 159 igen szavazattal, egyhangúlag igazolta.

A 30 éves képviselő október 11-én nyerte meg a borsodi időközi országgyűlési képviselő-választást a Fidesz–KDNP jelöltjeként. A választást azért kellett kiírni, mert nyáron motorbalesetben elhunyt a körzet korábbi képviselője, Koncz Ferenc, Koncz Zsófia édesapja.

Az országgyűlési képviselők létszáma ismét 199 fő. Államtitkári kinevezés Ismertették Áder János átiratát, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök november 1-jei hatállyal az Agrárminisztérium államtitkárává nevezte ki Erdős Norbertet.

Erdős Norbert korábban a Fidesz országgyűlési, majd európai parlamenti képviselője volt. Az agrártárcánál az élelmiszerlánc-biztonságot felügyeli.

Mentelmi ügy

Az Országgyűlés három igen, 143 nem szavazattal és két tartózkodás mellett nem függesztette fel Vadai Ágnes (DK) mentelmi jogát egy magánvádas büntetőügyben. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság egy becsületsértési ügy miatt kérte a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.

A bíróság közlése szerint a feljelentő, Óbuda-Békásmegyer korábbi polgármestere a jelenlegi polgármester egyik közleményét kifogásolta, amelyet Vadai Ágnes sajtótájékoztatón kommentált. A közlemény arról tájékoztatott, hogy a nyomozók 2019-ben azonosítottak egy kerületi óvónőt és élettársát, akik szexuálisan bántalmazták a nő gyermekkorú unokahúgát, valamint a szexuális visszaéléseikről készített gyermekpornográf felvételeket a dark weben terjesztették.

A nyomozók az eljárás során bizonyítékot találtak arra is, hogy a gyanúsított óvónő a munkahelyén is készített gyermekpornográf felvételeket több rábízott óvodásról.

A becsületsértés miatt feljelentést tett volt polgármester szerint a közlemény több hamis állítást fogalmazott meg a kerület előző önkormányzati vezetését vádolva.

Hargitai János, a mentelmi bizottság KDNP-s elnöke elmondta, a testület magánvádas ügyekben a mentelmi jog fenntartását szokta javasolni.

Bár az érintett képviselő általában nem szokott felszólalni, Vadai Ágnes most mégis megtette ezt a pulpitusról. Azt mondta, azért kért szót, mert felháborítja az alapügy, szerinte konkrét bizonyítékok vannak, hogy Bús Balázs korábbi III. kerületi polgármester tudott az ügyről, azt azonban eltitkolta, nem tett semmit.

Vadai Ágnes azt mondta, nem a mentelmi joga érdekében szólalt fel, az ellene tett feljelentést kezeli, az irreleváns.

Rögzítette: a gyermekek sérelmére elkövetett bármilyen bűncselekmény a legsúlyosabbak közé tartozik, gyerekek szexuális kizsákmányolói szörnyetegek. Ha valaki ezt eltitkolja, különösen politikai szándékból, az az ő szemében bűnös – közölte.

Az ellenzéki politikus azt is mondta, hogy rövid időn belül ez már harmadik pedofilbotrány, amelyet a Fidesz megpróbált eltitkolni. Felidézte a volt perui nagykövet, valamint a volt XVII. kerületi fideszes alpolgármester ügyét.

A pedofil bűncselekmények elkövetőit ki kell vetnie a közösségnek – hangsúlyozta, közölve: ezt nyomatékosan mondja a katolikus egyház képviselőinek is.

Azt kérte a képviselőktől, csatlakozzanak hozzá a pedofilok elleni harcban. Jelzem, utoljára kértem ilyen szépen – fogalmazott Vadai Ágnes.

Megemlékezés Kövér László, az Országgyűlés elnöke megemlékezett arról, hogy életének 67. évében elhunyt Korinthus Katalin, aki 1994-1998 között volt az MSZP országgyűlési képviselője.

Párbeszéd: sem a munkahelyek, sem az emberek egészsége nincs biztonságban

Burány Sándor (Párbeszéd) úgy értékelt, Magyarországon sem a munkahelyek, sem az emberek egészsége nincs biztonságban. Azt mondta, nem teljesült az a miniszterelnöki kijelentés, hogy annyi munkahelyet hoznak létre, ahány a járvány miatt megszűnt. Hozzátette: a Központi Statisztikai Hivatal különböző adatsorai alapján 50-100 ezerrel több a munkanélküliek száma, mint tavaly ilyenkor.

Tragikusnak nevezte a koronavírus-járványban elhunytak magas számát, amely szerinte európai összevetésben is nagyon rossz adat. Az elmúlt 14 napban 100 ezer főre vetítve csak Belgiumban és Csehországban haltak meg többen – mondta, megjegyezve: európai összehasonlításban csak Bulgária tesztel kevesebbet.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára közölte, amikor az ellenzék az egészségügy teljesítményét támadja, akkor nem a kormányt, hanem a frontvonalban harcoló orvosokat és ápolókat támadja.

Elmondta, 100 ezer lakosra vetítve Magyarországon 14-en, Svédországban 58-an, az Egyesült Királyságban 67-en, Spanyolországban 74-en, Belgiumban pedig 93 haltak meg.

Szólt arról is, a baloldal javaslatait zárójelbe teszi az a körülmény, hogy amikor szavazatokkal kellett volna támogatni a védekezést, akkor nem lehetett rájuk számítani. Felidézte, hogy a baloldali ellenzék az első hullámban nem szavazta meg a védekezésről szóló törvény gyorsított tárgyalását, magát a törvényt sem, helyette álhíreket terjesztett.

Dömötör Csaba közölte, a baloldal a második hullámban is akadályozza a döntéshozatalt: múlt héten nem szavazta meg a karanténszabályok szigorítását. Nem támogatta a Gyurcsány-párt, az LMP, az MSZP vezetői és Karácsony Gergely főpolgármester pártja sem – közölte. „A baloldalra nem lehet számítani, ha baj van” – összegezett.

Kijelentette, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa a gyors döntéshozatalt.

Az ellenzéki javaslatok közül felidézte a digitális oktatás és a vásárlási idősáv újbóli bevezetését, illetve a tömegközlekedés használatának korlátozását. Azt firtatta: az ellenzék konzultált-e ezekről a javaslatokról. Nehéz eldönteni, hogy a gáncsoskodásaik vagy a kapkodásuk jelenti a legnagyobb hátrányt a járvány elleni védekezésben - címezte szavait a baloldali frakcióknak, utalva arra, hogy volt olyan javaslat, amelyet az ellenzék visszavont.

Az államtitkár kitért arra, hogy a kormány bértámogatásokat, kedvezményes hitelprogramokat indított, hitelmoratórium lépett életbe, kibővült az otthonteremtési program. Rögzítette, már annyian dolgoznak Magyarországon mint januárban, a járvány előtti időszakban.

Elmondta, bár a vírus erőteljesen oldalba kapta a magyar gazdaságot, a megtorpanás mértéke az uniós átlag alatt maradt.

Dömötör Csaba szerint az, hogy az ellenzék mit tenne a gazdaságért, jól mutatja, mit nem tesznek Budapesten. Kifejtette: a főváros az ország leggazdagabb önkormányzata, mégsem növelték meg a védekezést szolgáló kiadásokat.

Nem elég, hogy egy több mint 100 milliárd forintos összegen ülnek, még növekedett is ez az összeg a járvány időszakában – hangoztatta.

Hozzátette: Karácsony Gergely egyáltalán nem akar költeni a bajba jutott ágazatokra és a védekezésre, ezzel nemcsak a fővárosnak, hanem az országnak is hátat fordít.

Három mázsa panaszáradattal, a döntések akadályozásával, a nem szavazatokkal nem fognak tudni válságot kezelni. Itt az idő, hogy változtassanak ezen, már ha számít az ellenzéknek az ország – közölte.

LMP: döbbenetes mértékben meglódult a járvány

Keresztes László Lóránt (LMP) a tájékoztatást hiányolta a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban. Felidézte, hogy tavasszal rendszeresen beszámoltak a kormány tagjai az adatokról. Azt tudakolta, a kormány mennyire hagyatkozik a szakemberek véleményére.

Megjegyezte, döbbenetes mértékben meglódult a járvány, a múlt héten 20 ezerrel nőtt a fertőzöttek száma. Az emberek nem értik, hogy a kormány mi alapján hozza meg döntéseit – tette hozzá.

Firtatta azt is, mikor kerül az Országgyűlés elé az orvosbéremelésről szóló költségvetési javaslat, konzultálnak-e a Magyar Orvosi Kamarával. Kitért arra is, hogy javaslataik voltak az alapvető szolgáltatásokkal, valamint az alapvető élelmiszerek áfacsökkentésével kapcsolatban, de a kormánypártok nem támogatták azokat.

Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára beszélt arról, hogy tavasszal nem lehetett számítani az ellenzékre. Szerinte nem létezik olyan össztársadalmi ügy, amiben lehetne számítani az ellenzékre. Hangsúlyozta, a kormány nem további szigorításokat szeretne, hanem azt szeretné, hogy a már meghozott döntéseket mindenki tartsa be.

Elmondta azt is, hogy egy uniós egészségügyi ügynökség adatai szerint egymillió lakosra nézve az elhunytak száma Magyarországon 186, az Európai Unióban 390.

Közölte azt is, hogy a nemzeti konzultáció kérdései arra vonatkoztak, hogy a kormány olyan kötelezettségeket írjon elő, amelyeket az állampolgárok maguk betarthatónak vélnek. A tesztelésről a szakemberek javaslatai alapján születnek a döntések – jelezte az államtitkár.

Az európai minimálbérről és a koronavírus-járványról is szó volt hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt.

DK: megvalósul az európai minimálbér

Vadai Ágnes (DK) elmondta, az Európai Parlament (EP) elfogadott egy jelentést, miszerint az EP felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsanak a szegénységi küszöb feletti tisztességes megélhetést jelentő béreket valamennyi munkavállaló számára, továbbá az EP felhívja az Európai Bizottságot, terjesszen elő egy európai minimálbérkeretet. Megjegyezte, a jelentést Dobrev Klára, a DK EP-képviselője terjesztette elő.

Vadai Ágnes értékelése szerint ez a dokumentum nem szól másról, mint az európai minimálbér bevezetéséről, amely a DK EP-választási programjában szerepelt. Szerinte ezzel fel lehet számolni a dolgozói szegénységet.

Kitért arra is, hogy 2010-ben a kormányváltáskor a minimálbér bruttó 73 500 forint volt, ebből a dolgozó 60 ezer forintot vihetett haza, ami az akkori árfolyamon 227 euró volt. Ma a 161 ezer forintos minimálbérből a dolgozó zsebében 107 ezer forint marad, ami nem egészen 290 euró – magyarázta, megjegyezve: az elmúlt tíz évben hatvanhárom euróval emelkedett a magyar minimálbér.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a munkahelyek védelmét és a bérek emelkedését jelölte meg alapvető és fontos célként. A kormány ehhez csökkentette a munkát terhelő adókat, illetve munkára ösztönző környezetet teremtett – részletezte.

Ismertette: a bruttó átlagbérek Magyarországon 2010 óta megduplázódtak, a nettó átlagkeresetek reálértéke pedig a másfélszeresére nőtt. A munkának nagyobb a becsülete, a szocialista kormányok 12 százalékos munkanélküliségi rátájához képest most négy százalék a munkanélküliség – tette hozzá.

A baloldal ehhez képest rekordmagas adókat, utcára tett százezreket és egyhavi elvett bért tud felmutatni – hangoztatta. Hozzátette: a mostani kormány viszont megduplázta a minimálbért.

Az államtitkár közölte, a foglalkoztatásért felelős brüsszeli biztos is egyértelművé tette, nem ígérik azt, hogy minden európainak ugyanakkora lesz a minimálbér, csak egy javaslatról van szó. Ne terjesszenek valótlanságokat! – kérte a DK-s képviselőt. Szólt arról is, hogy Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc felesége olcsónak és tanulatlannak nevezte a magyar munkavállalókat, amely miatt bocsánatot kell kérnie.

Kitért a koronavírus-járvány miatti egészségügyi védekezésről. Bírálta, hogy az ellenzék a halottak számával kampányol. Majd azt kérdezte, hol volt az ellenzék, amikor a védekezést erősítő döntésekről kellett határozni. Hozzátette: a múlt héten egyetlenegy baloldali párt sem szavazta meg a karanténszabályok szigorítását.

Lépéseket követelnek a gazdaság és az egészségügy területén is, de minden alkalommal bedugják a botokat a küllők közé – fogalmazott. Elmondta, az ellenzék megtagadta a járvány elleni védekezésben a részvételt és ez így is marad.

MSZP: a kormány nem készítette fel az országot a járvány második hullámára

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője azzal vádolta a kormányt, hogy a járvány második hullámára nem készítette fel az országot. Hangsúlyozta: szeptember közepe óta a heti halálesetek száma 30-szorosára, a kórházban ápoltak száma 15-szörösére nőtt, a járvány kikerült a kormányzat kontrollja alól.

Úgy vélte: miközben az egész világ védekezik, a Fidesz nem tesz semmit a fertőzés terjedése ellen, hanem védekezés helyet folytatja annak az embertelen és igazságtalan világnak a kiépítését, amelyet 10 éve elkezdett.

Az nem védekezés, hogy azt mondják, hogy mindenki viseljen maszkot. Nem terhelhetik az emberekre a felelősséget – jelentette ki a frakcióvezető, hozzátéve, hogy eközben nyitva tartják a szórakozóhelyeket, a stadionokat és az iskolákat.

Tóth Bertalan azonnali intézkedéseket sürgetett az emberek életének megmentése, egészségük megőrzése érdekében: javasolta a 100 százalékos táppénz bevezetését a koronavírusos betegek számára, valamint a tömeges szűrést és kontaktnyilvántartást, illetve a kórházak pénzügyi, szervezeti megerősítését szorgalmazta.

Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár válaszában azokat a kórházakat sorolta fel, amelyet a korábbi szocialista kormány alatt zártak be. Hozzátette, 2010 előtt hatezer egészségügyi dolgozó hagyta el a pályát és 600 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, míg a jelenlegi kormány megerősítette az ágazatot, amelyre így 2021-ben 915 milliárd forinttal több jut, mint 2010-ben.

Kijelentette: Magyarország jól védekezik a járvány ellen, a legjobban teljesítő országok között van Európában, hiszen az egymillió lakosra jutó halálozások számában az EU-s átlag a magyar kétszerese.

Visszautasította azt az állítást is, hogy a kormány nem tett volna semmit a védekezésért. Mint mondta, a magyar kabinet tavasszal az elsők között reagált az egész világon a járványra, miközben az ellenzék nem támogatta a védekezést. A kormány márciustól kezdve mindent megtesz annak érdekében, hogy az embereket minél kevésbé érintse a járvány, ugyanakkor az ország megőrizze működőképességét – hangsúlyozta.

A Jobbik frakcióvezetője hétfőn az Országgyűlésben „álnemzeti” és „álkeresztény” rendszer kiépítésével vádolta a kormányoldalt, a KDNP frakcióvezetője pedig azért bírálta a baloldalt, mert szerinte hátráltatják a járvány elleni védekezést.

Jobbik: nem nyugszunk, amíg fel nem szabadítjuk az országot az álnemzeti rendszer alól!

Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője krumplis országgyűlési akciója miatt rá kiszabott 4,4 milliós forintos büntetéssel kapcsolatban azt üzente a kormányoldalnak: ha azt gondolták, hogy ezzel el fogják hallgattatni, akkor nem ismerik őt.

Büntethetnek milliókra, elvehetik az otthonomat, bezárhatnak a  börtönbe, tehetnek amit csak akarnak, de addig nem nyugszom, amíg fel nem fogjuk szabadítani ezt az országot az önök álnemzeti, álkeresztény rendszere alól” – fogalmazott. Hozzátette: ez a rendszer semmit nem adott Magyarországnak a szegénységen és a megfélemlítésen túl.

A frakcióvezető Kövér Lászlót „elvtársnak” nevezve arról beszélt: a házelnök az igazság kimondásáért büntette meg október 23-án.Kijelentette: a Jobbik véget vet annak, hogy tolvajok hoznak törvényeket, és visszaadja az országot a nemzetnek, szabadságot és jólétet biztosít az embereknek.

A házelnök mielőtt megadta a szót Orbán Balázsnak, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkárának, arra kérte a kormánypárti képviselőket, hogy ne kiabáljanak, mert az azt jelenti, hogy „beugrottak annak a provokációnak, ami hétről-hétre itt zajlik”.

Az államtitkár válaszában „parlamenti szabotőrnek”, „politikai percembernek”, szélsőséges provokatőrnek nevezte a jobbikos frakcióvezetőt, akit arra szólított fel, hogy viselkedjen, mert az Országgyűlés egy munkahely. Próbáljon meg nem saját magával és a saját politikai túlélésével foglalkozni, hanem az  ország érdekével – szólította fel Jakab Pétert.

Hangsúlyozta: az ellenzéknek félre kellene tennie a pártpolitikát és támogatni kellene a nemzeti összefogást a védekezés kapcsán.

KDNP: baloldal hátráltatja a védekezést

Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője arról beszélt: a kormány és a magyar egészségügy mindent megtesz a hatékony járvány elleni védekezés érdekében, Magyarország több fronton is – a gazdaság újraindításában, az élet, az egészség és a család védelmében – helyt áll.

Ezzel szemben a baloldal hátráltatja a védekezést, az Országgyűlésben, Brüsszelben és a településeken is. Mint mondta, Budapesten Karácsony Gergely főpolgármester a vállalkozások megadóztatását készíti elő, több kerületben adót emelnének és lakossági megszorításokat vezetnének be. A baloldali önkormányzatok nem segítenek, hanem sarcolják az embereket és a családi vállalkozásokat – jelentette ki a frakcióvezető, aki szerint a baloldal válságkezelése mindig megszorításokra épít.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára azt mondta: a baloldal többször bizonyította, hogy nem ért a válságkezeléshez, ezért álságos az összes tőlük érkező bírálat ezzel kapcsolatban. Amikor ők tehettek volna Magyarországért, akkor csőd szélére sodorták az országot, újabb és újabb terheket raktak a magyar emberek vállára, elvették a 13. havi nyugdíjat, emelték az áfát és a nyugdíjkorhatárt, csökkentették a táppénzt, elvettek egy havi bért a közszférában dolgozóktól, valamint hatalmas hitelt vettek fel – sorolta az államtitkár.

Hozzátette: a baloldal ma is ezt tenné, mai is a csőd szélére sodorná az országot, adót emelne és megszorítana.

Fidesz: a baloldalra nem lehet számítani

Kósa Lajos (Fidesz) szerint ismét kirajzolódik a baloldali válságkezelés természetrajza, fizetéseket csökkentenek, adót emelnek ott, ahol hatalmon vannak úgy, ahogy 2008 és 2010 között.

Példaként hoztak fel, hogy Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a járvány első hullámában a BKV-n spórolt azzal, hogy csökkentette a járatok számát, és a kormánynak kellett meglépnie az ingyenes parkolást, a baloldal nem támogatta a Fidesz–KDNP válságkezelését és hazugságokat gyártottak.

Amikor követelték a szigorúbb intézkedéseket, és Fidesz–KDNP kormány beterjesztette azokat, akkor az ellenzék nem szavazta meg - mondta Kósa Lajos, hozzátéve: családokat, munkahelyeket támogató intézkedéseket vezettek be.

Zsigó Róbert, a Miniszterelnökség parlamenti ügyekért felelős államtitkára az elhangzottakra válaszul azt mondta, nincs új a nap alatt, a baloldal 2009-ben kiürítette az államkasszát, kiárusította a nemzeti vagyont, megduplázta a munkanélküliséget. A Fidesz–KDNP kormány azonban gazdasági fordulatot hajtott végre, az ország pénzügyileg megerősödött, ennek eredményeként visszaépítik a 13. havi nyugdíjat, jelentősen emelik az orvosok bérét, hitelmoratóriumot hirdettek.

Közölte továbbá: a kormány akkor sem hagyja cserben a családokat, amikor a világ minden kormánya gazdasági problémákkal küzd: 5 százalékra csökken az újépítésű lakások áfája, áfamentességet biztosítanak a CSOK-ot igénybe vevők számára és 3 millió forinttal támogatják a lakásfelújításokat.

A cigányságról, a nyugdíjasokról és a gyermekszegénységről is kérdeztek képviselők az Országgyűlés hétfői ülésén.

Jobbik: A roma szószólónak a teljes cigányságot kell képviselnie

Ander Balázs jobbikos képviselő Farkas Félix roma nemzetiségi szószóló szavaira reagálva azt mondta, hogy a szószóló „hűségesküt” tett a Fidesznek. Ander szerint Farkas Félixnek nem csak a fideszes cigány szavazókat kellene képviselnie.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta: Az látszik Ander kérdésében, hogy az ellenzék nem tudja elfogadni a vereséget, ami pedig a nemzetiségi szószólót ért kritikát illeti, Farkas Félix szavai magukért beszéltek. Az „egyenruhás bűnözést” a magyar kormány meg tudta szüntetni – utalt az államtitkár a Magyar Gárdára.

Ander viszontválaszában azt mondta: „A luxuskormány szemen köpi az embereket”. Szerinte a „néppárti Jobbik baráti kezet fog nyújtani minden tisztességes embernek, félnivalójuk a bűnözőknek és a politikusbűnözőknek van.”

Kontrát Károly szerint látszik, hogy a jobbikosok idegesek, mert a Farkas Félix által elmondottak megfelelnek a valóságnak. 2010 óta 900 ezer ember került ki a szegénységből – emelte ki Kontrát.

Gurmai Zita szocialista képviselő szerint a „Fidesz gyalázatosan elbánt a nyugdíjasokkal”. Az MSZP-s politikus szerint a nyugdíjasok semmilyen segítséget nem kaptak, pedig „brutális” árak vannak. Gurmai szerint a nyugdíjas nők negyven százalékkal kevesebb nyugdíjat kapnak mint a férfiak. Mit hajlandó tenni a kormány a nyugdíjasokért? – tette fel a kérdést.

Novák Katalin válaszában úgy fogalmazott: 2010-ben azt ígértük a nyugdíjasoknak, hogy megőrizzük a nyugdíjak vásárlóértékét. Ezt a vállalást betartottuk. Az inflációkövető rendszernek minden év elején a várható infláció mértékével emelik a nyugdíjakat, ha pedig az infláció magasabb lenne, azt korrigálják.

Csárdi Antal, az LMP képviselője szerint a kormány levitte az újépítésű lakások árát azzal, hogy lecsökkentette azok áfáját 5 százalékra. A képviselő az otthoni pálinkafőzés adómentessé tételét is kifogásolta. Milyen társadalompolitikai cél húzódik meg annak hátterében, hogy az alapvető élelmiszerek áfája 27 százalék és milyen szakmai érvek alapján döntötték el, hogy egyes élelmiszereknek 5 százalékos áfája van?

Tállai András államtitkár válaszában elmondta: A kormány lakásépítési támogatása a családokat segíti. A pálinkafőzés hagyományáért a kormány 2010 óta küzd, és ezt a harcot sikerült most megnyerni.

Az államtitkár szövegértését kifogásolta az LMP-s képviselő. Szerinte az ebédnek és a vacsorának is vannak hagyományai a pálinkafőzés mellett. Döbbenetesnek és elfogadhatatlannak tartja Tállai válaszát.

Társadalompolitikai kérdéseket egy percben nehéz kifejteni, azonban politikai támadásokat könnyű. Az államtitkár emlékeztetett: az LMP nem szavazta meg az élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentését.

Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd képviselője úgy fogalmazott: Korábban a kormány vállalta, hogy biztosítja a fővárosnak azokat a forrásokat, melyet a trolibuszokra fordítottak volna. A képviselő szerint ez nem lehet pártkérdés, ugyanis ez a fővárosiaknak lesz jó. Mi akadályozza, meg hogy a főváros kedvező hitelt vegyen fel?

Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter emlékeztetett: 2010 óta 375 milliárd forintnyi adósságot vállalt át a kormányt Budapesttől. 85-ről 165 milliárdra nőtt a főváros iparűzési adóbevétele. 60 milliárdnyi városfejlesztési programot is átvállalna a kormány. Budapest az egyetlen város, ami támogatást kap a közösségi közlekedésre.

Bajkai István, a Fidesz képviselője ismertette: Az erzsébetvárosi DK-s képviselő Borka-Szász Tamást tetten érték, miközben titkos bitcoinbányát üzemeltetett. Felháborító hogy a baloldal ott folytatja, ahol 2010-ben abbahagyta a lopást. A DK-s képviselő számítógépe kapcsolatban állt a darkwebbel, ahol emberkereskedők és bűnözők adatokat cserélnek egymással. Bajkai felszólította a DK-t, hogy tisztázzák, kaptak-e pénzt a bitcoinbányából.

LMP: milyen szempontok alapján döntöttek az alapvető élelmiszerek áfa-csökkentéséről?

Csárdi Antal (LMP) felidézte, bár a kormány képviselője azt mondta néhány hete az alapvető élelemiszerek áfának csökkentéséről, hogy a költségvetés a válság idején nem bírna el további terhet, az új építésű lakások áfáját most mégis lecsökkentették. Ennek költségvetési vonzata pedig 120 milliárd forint – mutatott rá.

Szóvá tette azt is, hogy az otthon főzött pálinka is lényegében adómentessé válik.

Ezek után milyen szakmai érvek alapján döntöttek, arról, hogy a zöldség, gyümölcs nem tartozik az alapvető élelmiszerek közé, és az annak áfáját miért nem csökkentették? – tette szóvá.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált: azt támadni, hogy a kormány az új építésű lakások áfáját leviszi 5 százalékra, felfoghatatlan. A kormány a döntéseivel a családokat kívánja segíteni – rögzítette.

Kitért az otthon főzött pálinka kérdésére is, és azt mondta: a kormány még 2010-ben deklarálta, hogy segíteni kívánja a magyar emberek ezirányú évszázados szokásait, és célul tűzte ki, hogy ez adómentes legyen. Ezt mostanra sikerült elérni – fűzte hozzá.

Az államtitkár reagálásában felidézte, hogy az LMP korábban a kormány által beterjesztett javaslatot, több alapvető élelmiszer áfájának csökkentéséről, nem szavazta meg.

Budapesti trolibeszerzésről, az erzsébetvárosi áramlopási ügyről, illetve a családok otthonteremtéséről is kérdezték a képviselők az illetékes államtitkárokat az azonnali kérdések órájában a hétfői ülésnapon.

Párbeszéd: miért nem járul hozzá a kormány az új troli- és villamosbeszerzésekhez?

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) az új fővárosi troli- és villamosbeszerzésekről szólva felidézte: a kormány korábban azt ígérte, biztosítják a szükséges forrásokat. Ez az ígéret azonban úgy tűnik, elszállt a semmibe.

Most a piaci árnál 40 százalékkal olcsóbban juthatnának hozzá a közlekedési eszközökhöz. Ez nem lehet politikai, pártpolitikai kérdés, ez a budapesti emberek közlekedéséről és kényelméről szól – hangoztatta.

Megjegyezte: a kormány támogatásának elmaradása után főváros előkészített egy kedvező megállapodást az európai beruházási bankkal, de a kormány nem hagyta jóvá a kedvező hitelt. Mi az oka ennek? – tette fel a kérdést.

Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter úgy reagált: ahogy eddig, úgy ezentúl is nyitottak minden egyeztetésre a megvalósítandó fejlesztésekről, de abban nem lesznek partnerek, hogy a főváros eladósodjon.

Megjegyezte: a kormány vállalta, hogy 60 milliárd forint értékű városfejlesztési programot átvállal, ha igényt tart rá a főváros. Budapest emellett az egyetlen olyan önkormányzat, amely támogatást kap a közösségi közlekedés üzemeltetéséhez.

Kitért arra is: a kabinet az elmúlt tíz évben 375 milliárdnyi adósságot vállalt át a fővárostól. Hozzátette: az iparűzési adóból származó bevételek közel a duplájára nőttek, 28 milliárd forint, valamint 135 milliárdnyi állampapír szintén a főváros rendelkezésére áll. Van tehát pénz a költségvetésben - jegyezte meg.

Fidesz: hogy áll az erzsébetvárosi áramlopási ügy felderítése?

Bajkai István (Fidesz), azt kérdezte, hogy áll az erzsébetvárosi áramlopás ügyének felderítése. Felidézte, hogy a nyomozószervek tetten érték a DK erzsébetvárosi elnökét, Oláh Lajos (DK) országgyűlési képviselő bizalmasát titkos bitcoin-bánya üzemeltetésével összefüggő áramlopás miatt. Néhány órán belül Borka-Szász Tamás lemondott képviselőségéről, párttagságáról és elérhetetlenné vált. A baloldal ott folytatja Erzsébetvárosban, ahol 2010-ben abbahagyták – jelentette ki.

Azt mindig is tudták, a baloldal kreatív módon leli meg a lopás módjait, az náluk hagyomány – jegyezte meg, majd felszólította Niedermüller Péter (DK) polgármestert, valamint Oláh Lajost, valljanak színt, részesültek-e a lopott haszonból, vagy akár finanszírozták-e pártjukat ebből? Nem kizárt az sem, hogy kormányzati, önkormányzati adatokhoz jutottak hozzá a titkos szerveren keresztül – jegyezte meg.

Kontrát Károly belügyi államtitkár közölte: az emberek joggal várják a helyi önkormányzat az érdekeiket szolgálja. Hozzátette: az illegális és nem szokványos számítógépet nagyon sokan láthatták nap mint nap.Hangsúlyozta: megkerülhetetlen a DK felelőssége.

Ismertette: kisebb értékre elkövetett lopás vétségének gyanúja merül fel, aminek büntetési tétele akár két évig terjedő szabadságvesztés lehet. A nyomozást a készenléti rendőrség nemzeti nyomozó irodája folytatja le – közölte.

KDNP: hogyan támogatja a kormány a családok otthonteremtését?

Földi László (KDNP) azt mondta, a kormány már 2010-ben egyértelművé tette, hogy intézkedéseinek középpontjában a családok állnak. A kabinet azóta is folyamatosan bővíti a családtámogatási rendszert – emelte ki a képviselő.

A koronavírus-járvány hatására a gazdaság nehéz helyzetbe került, de a megszorítás nem lehet alternatíva – szögezte le. A KDNP örömmel üdvözölte, hogy a kormány dolgozik a családvédelmi akcióterv további elemein – tette hozzá a képviselő.

Milyen újabb otthonteremtési kedvezményeket kapnak a családok a jövőben? – kérdezte.

Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter is azt hangsúlyozta, hogy a Fidesz–KDNP kormány 2010 óta folyamatosan bővíti a családtámogatási rendszert. Erről szól a családi adókedvezmény, a gyes harmadik évének visszavezetése vagy a családvédelmi akcióterv – sorolta.

A kabinet bevezeti Magyarország történetének legnagyobb otthonteremtési programját, ennek része az áfa csökkentése, az áfa visszaigénylésének lehetősége, az illetékmentesség a csok-kal otthont vásárlóknak, az otthonfelújítási, vagy tetőtérbeépítési program – emelte ki.

Jobbik: dolgozhatnak-e a pozitív teszttel a szociális intézményekben?

Rig Lajos (Jobbik) azt mondta, hogy a Veszprém Megyei Fogyatékos Személyek, Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Integrált Intézményében egy koronavírus-gócpont alakult ki, több, mint kétszáz bentlakó és 54 dolgozó tesztje lett pozitív.

A képviselő azt kérdezte, a válaszadó államtitkár egyetért-e azzal, hogy a darvastói intézményben pozitív tesztelt rendelkező alkalmazottak is dolgoznak, még akkor is, ha ők csak a fertőzött bentlakókat látják el. Arra is kíváncsi volt, hogy az otthonmaradó dolgozók megkapják-e a maximális táppénzt, illetve tervezik-e a még nem fertőzött alkalmazottak napi szintű tesztelését.

Arra is megkérdezte: a kormány tud-e arról, hogy a szintén Veszprém megyei Dákán található intézményben is megjelent a fertőzés.

Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár válaszában hangsúlyozta, hogy 1600 szociális intézményből 112-ben jelent meg a vírus, ami hét százalékot jelent.

Megjegyezte, hogy Darvastón az első megbetegedéseket október 19-én igazolták vissza, a tömeges visszaigazolás október 27-én történt meg. Dákán jelen állás szerint nyolc fertőzöttről tudnak – közölte. A honvédség a hétvégén illetve hétfőn fertőtlenítette az intézményeket – tette hozzá.

Az influenzaoltásról, az egészségügy állapotáról, a szociális dolgozók jövedelméről, valamint az önkormányzatok járvány elleni védekezéséről is szó volt az azonnali kérdések során, az Országgyűlés hétfői ülésén.

MSZP: a kormány nem készült fel az influenza elleni oltások iránt megnövekedett igényekre

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt, hogy az influenza elleni oltás beadatásának legalkalmasabb időpontja a kora ősz. A kormány bejelentette, hogy közel 1,4 millió vakcina áll rendelkezésre és kérte a lakosságot, hogy aki csak teheti, az oltassa be magát – emlékeztetett.

A képviselő szavai szerint a kabinet arra viszont nem készült fel, hogy idén sokkal többen keresik a védőoltást, mint a korábbi években.

Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten bejelentette, hogy további 360 ezer influenza elleni vakcinát rendelnek, de az egészségügyi szakma szerint idén már nem lehet beszerezni újabb védőoltást - emelte ki.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára azt válaszolta, hogy a járványügyi szakemberek és az operatív törzs ajánlására döntött a kormány arról, hogy mindenki számára ingyenessé teszi az influenza elleni védőoltást. Ennek megfelelően szerezték be az oltóanyagot, az 1,4 millió adag több, mint a kétszerese annak, mint amire tavaly szükség volt.

A kormány a megnövekedett igények miatt további 360 ezer vakcina beszerzéséről döntött, a beszerzés és a gyártás is megoldott, a háziorvosok ellátása folyamatos – jelentette ki.

DK: a kormány lerohasztotta az egészségügyet

Varga Zoltán (DK) kijelentette: 2008-ban a magyarok még elégedettek voltak az egészségüggyel, egy ezt mérő uniós rangsorban az ország még a 12. helyen állt. 2018-ra azonban már „csak Románia egészségügye bizonyult nyomorúságosabbnak a miénknél” – fogalmazott, hozzátéve: ez a kormány rohasztotta le az egészségügyet.

Sorolta a problémákat, a többi közt azt, hogy félezer háziorvosi praxis betöltetlen jelenleg. Még mindig nem halnak meg elegen ahhoz, hogy végre tegyenek valamit? – kérdezte.

Fülöp Attila az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára arra reagálva, hogy „ki rohasztotta le az egészségügyet”, négy fővárosi kórházat sorolt, amelyet a megelőző szocialista kormányok zárattak be. 600 milliárd forintot vontak ki akkor az ágazatból – tette hozzá.

Az OECD adatai alapján az egy főre jutó állami egészségügyi kiadások 2003 és 2009 között egyedül Magyarországon csökkentek, de 2010 óta az uniós országok közül Magyarországon volt a legmagasabb az emelkedés.

Sorolta, milyen felújítások zajlottak és kijelentette: 2010 óta jelentősen több forrás jut az egészségügyre.

LMP: ki gondoskodik a gondoskodókról?

Ungár Péter (LMP) elmondta: jelenleg a szociális dolgozók a nemzetgazdasági átlag 40 százalékát keresik, míg 2010-ben annak 70 százalékát kapták.

Bár a szociális intézményekben is jelen van a vírus, az itt foglalkoztatottak mégsem részesülnek abban az egyszeri, 500 ezer forintos bérkiegészítésben, amelyet az egészségügyiek megkaptak – sorolta kifogásait.

Hangsúlyozta: ha november 12-én, a szociális munka napján még mindig elfelejtkeznek a szociális szektorról, a „szociális szektor emlékezni fog önökre 2022-ben” – fogalmazott.

Fülöp Attila államtitkár cáfolta a képviselő által elmondottakat. Kijelentette: míg 2010-ben a területen 137 ezer forint volt az átlagbér, jelenleg csaknem 300 ezer, vagyis jelentősen csökkent a különbség a nemzetgazdasági átlagkereset és a szociális dolgozók átlagbére között.

Az érintettek jövedelme az elmúlt tíz évben csaknem 120 százalékkal emelkedett, vagyis jóval nagyobb arányban, mint ahogyan az átlagbér nőtt Magyarországon – folytatta.

2010 óta minden évben történt béremelés – tette hozzá, és rámutatott arra is: a szociális munka napját is ez a kormány vezette be, hogy egy szabadnap biztosításával fejezze ki a megbecsülését az itt dolgozók iránt.

Párbeszéd: hogyan segítené a kormány az önkormányzati védekezést?

Mellár Tamás (Párbeszéd) arra kérdezett rá, hogyan könnyítené a kormány az önkormányzatok munkáját a koronavírus-járvány második hullámában?

Szerinte a kabinet igen kreatív a tekintetben, hogyan vonjon el tőlük forrásokat és lőcsöljön rájuk többletfeladatokat. Szerinte ezzel az ellenzéki vezetésű városokat életét kívánják megkeseríteni, ugyanakkor az ország termelési kapacitását is rongálják – mutatott rá.

Egyetértenek-e azzal, hogy az uniós védekezési források fele közvetlenül az önkormányzatokhoz jusson? – kérdezte.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára úgy felelt: a védekezés sikerének kulcsa a maszkviselési szabályok betartása, ezért hétfőtől jelentősen szigorúbb szabályok léptek életbe.

A rendőrség eddig felvilágosítást adott, mostantól szigorúan büntet a szabályok ellen vétők ellen. Akár egymillió forintos bírságot is kivethetnek, de létesítmények bezárása is a szankciók között van.

Az államtitkár köszönetet mondott azoknak az önkormányzatoknak, amelyek valóban kivették a részüket a védekezésekben, szerinte azonban a baloldaliak inkább „lövészárkokat építettek”, és nem az együttműködést keresik.

Czeglédy Csaba ügyéről, a maszkviselés szabályinak szigorításáról és a foglalkoztatási helyzetről is érdeklődtek a képviselők hétfőn az Országgyűléseben, az azonnali kérdések és válaszok órájában.

Fidesz: dolgozhat-e önkormányzatnak felfüggesztett ügyvéd?

Dunai Mónika (Fidesz) arról érdeklődött, dolgozhat-e önkormányzatoknak Gyurcsány Ferenc hatmilliárd forintos költségvetési csalással vádolt ügyvédje, Czeglédy Csaba, akinek működését a szakmai kamara nemrégiben felfüggesztette.

Egy normális ügyvéd ilyen esetben önként függeszti fel tagságát és tevékenységét – jelentette ki a képviselő, hozzátéve, a jogállamiság vészharangjait naponta kongatja a baloldal, miközben az általuk vezetett önkormányzatok milliós megbízásokat adnak egy ügyvédnek, aki az állam mellett a társadalom legvédtelenebb tagjait is megkárosította.

Válaszában Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára azt közölte: a kamarai döntés azt jelenti, hogy Czeglédy Csaba sehol nem folytathat ügyvédi tevékenységet, hozzátéve, a baloldalon „ha valaki Gyurcsány Ferenc jóbarátja, akkor mindegy, milyen bűncselekményeket követett el korábban”.

Az államtitkár Niedermüller Péter (DK) erzsébetvárosi polgármestert hozta fel példaként, aki azt ígérte, nem tűr hivatalában törvénytelenséget, majd szerződés kötöttek Czeglédy irodájával, megemlítve, hogy egy másik DK-s vezetésű kerület, Újbuda is busás megbízással látta el Gyurcsány háziügyvédjét.

Mit tudhat Czeglédy Csaba, hogy ennyi pénzt fizetnek neki?” – kérdezte az államtitkár. Viszonválaszában a kérdező azt vetette fel, meddig működtetik még "ezt a pénzpumpát".

Madarat tolláról, embert barátjáról, pártot ügyvédjéről – reagált Völner Pál.

KDNP: mit tesznek a hatóságok a maszkviselés érdekében?

A maszkviselés szabályinak betartatásáról érdeklődött a kereszténydemokrata párti Vejkey Imre.

Arról beszélt: a baloldali politikusok folyamatosan, egyre abszurdabb nyilatkozatokkal akadályozzák a védekezést, korábban pedig nem szavazták meg a védekezésről szóló intézkedéseket. Hangsúlyozta: a cél az, hogy az egyéni, a közös és a hatósági felelősség határozza meg a védekezést.

Hozzátette, egyre több az eset, mind többen kerülnek kórházba, ezért is fontos a maszkhasználat, megemlítve, hogy aki nem hordja, az felelőtlenül más egészségét is kockára teszi.

Válaszában Kontrát Károly, a belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt emelte ki: a védekezés sikerének kulcsa a maszkviselés szabályainak betartása, ezért is szigorították ennek szabályait.

A rendőr eddig segített, magyarázott és kért, mától azonban büntetni kell – jelentette ki, utalva arra, hogy a védekezés közös felelősség.

Biztosíthatom önöket, hogy Magyarország rendőrsége ezt a feladatot is végrehajtja. közös célunk, a kormány célja az, hogy megvédjük a magyar embereket – fogalmazott.

Viszonválaszában Vejkey Imre az egyik legfontosabb és talán a legkevesebb kellemetlenséggel járó védekezési eszköznek nevezte a maszkot, amelynek alkalmazását a felelős védekezés jegyében a polgárok a legnagyobb mértékben támogatják.

Kontrát Károly reményének adott hangot, hogy a polgárok megértik e szabályok betartásának fontosságát, hozzátéve, a hatóságok mindent megtesznek az előírások végrehajtása érdekében.

Jobbik: mennyi maszkbírságot akar beszedni a kormány?

Lukács László György (Jobbik) azt kérdezte az emberi erőforrások miniszterétől, mennyi pénzt akarnak behajtani a magyar emberektől a maszkhasználati bírságokból?

Arról beszélt: korábban még csak a karanténszabályok ellen vétőknek ígértek ilyen nagymértékű szankciót, mára viszont már a maszkviselési szabályok megsértéséért akár egymillió forintra is büntethetnek, a boltokat pedig akár egy évre is bezárhatják.

Fülöp Attila államtitkár válaszában kiemelte: a kormány által kezdeményezett és a parlament által – a baloldali ellenzéken kívül – megszavazott döntések célja a járvány kezelése volt, novembertől pedig azért indul új korszak, hogy ne csak kérjék, hanem be is tartassák a maszkviselés szabályait.

Viszonválaszában a képviselő azt vetette fel, hogy a kormányzatnak a járvány kezdete óta széles körben kellett volna tesztelnie és maszkot osztania, tagjainak pedig példát mutatnia ez utóbbi használatában.

Fülöp Attila hangsúlyozta: a kormányzat nem bírságolásban, hanem a járvány megállításában gondolkozik.

Ez egy szükséges intézkedés, és azt reméljük tőle, hogy a társadalom partner lesz ebben és be fogja tartani a saját érdekében - fogalmazott.

DK: mikor reagál a kormány a foglalkoztatási helyzetre?

Bősz Anett (DK) azt kérdezte mikor reagál a kormány érdemben a foglalkoztatási helyzetre. Arra hivatkozott: szeptemberben a járvány második hullámának elindulása után több mint 30 ezerrel csökkent az augusztusi adatokhoz képest a foglalkoztatottak száma.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium álamtitkára elmondta: augusztusban csúcson volt a foglalkoztatás, több mint 4,5 millióan dolgoztak, köszönhetően a szezonális hatásoknak, majd szeptemberben valóban csökkent ez a szám 35 ezerrel. Szerinte ugyanakkor nem szégyenkezhet a kormány az adatok miatt, mert csökkent a közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozók száma is. Jelezte: a munkanélküliség jelenleg 4,4 százalékon áll, ami a válságot is figyelembe véve igen kedvező adat EU-s összehasonlításban.

Bősz Anett erre reagálva azt kifogásolta, hogy rendkívül rövid az álláskeresési járadék időtartama.

Tállai András viszonválaszában kiemelte: az álláskeresési járadék idejének és összegének emelése a kormány szerint nem jó megoldás, mert ezzel arra ösztönöznék az embereket, hogy maradjanak otthon és ne keressenek munkát.

A Momentum elnökének egyik nyilatkozatát bírálta a Fidesz képviselője hétfőn az azonnali kérdések között, majd bizottsági jelentések tárgyalásával folytatta munkáját a parlament. Az ülést napirend utáni felszólalásokkal zárták.

Fidesz: megengedhető, hogy a Momentum elnöke állami tisztviselőket fenyegessen?

Böröcz László (Fidesz) Fekete-Győr Andrást, a Momentum elnökét bírálta, mert egy interjúban arról beszélt: ha 2022-ben a baloldal nyeri a választásokat, akkor fidesztelenítik a magyar gazdaságot és az államot, Orbán Viktor elutazik örökre keletre, valamint lecserélik a legfőbb ügyészt és az államfőt is. Megengedhető-e, hogy a baloldal egyik vezetője állami tisztviselőket fenyegessen? – tette fel a kérdést.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára azt mondta: az alaptörvény szabályozza a közjogi tisztségek betöltésének rendjét, így minden ezzel ellentétes politikai javaslat alkotmányellenes. Úgy vélte: az ilyen kijelentéseket pártpolitikától függetlenül vissza kell utasítani.

Böröcz László úgy értékelt: azért bosszantó ez az ügy, mert a Momentum, a DK-val és az MSZP-vel együtt Brüsszelben élharcosa annak, hogy a jogállamiságra hivatkozva folyamatosan támadják Magyarországot.

Orbán Balázs viszonválaszában úgy fogalmazott: a hülyeség nem alkotmányellenes, mindenkinek joga van sületlenséget beszélni.

Ugyanakkor azért veszélyesek az ilyen megszólalások, mert nemcsak az állami tisztségviselőket, hanem az egyszerű embereket is fenyegetik, azt üzenik, hogy ebben az országban nem lehet másképpen gondolkozni, nem érdemes szabadon véleményt nyilvánítani, nem szabad kiállni keresztény, jobboldali, magyar értékek mellett.

A szociális igazgatási törvény bizottsági jelentésének vitája Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta: a törvényjavaslatból is látszik, hogy a kormánynak kiemelt célja a falvak népességmegtartó képességének erősítése, a vidék fejlesztése. Ehhez a falu- és tanyagondnoki rendszer hatékony eszköz, ezért az előterjesztés alapján bővítik ezt a szolgáltatást, amely így az ezer lakosnál kisebb településeken is elérhető lesz 2021-től – közölte.

Keresztes László Lóránt (LMP) egyetértett a vidék fejlesztésének szükségességével, és támogatandónak nevezte a tárgyalt javaslatot is. Sürgette ugyanakkor a kistelepülések bevételeinek, forrásainak növelését. A pénzügyi közvetítőrendszert érintő jogharmonizációs célú módosítás bizottsági vitája

A törvényalkotási bizottság nevében Héjj Dávid (Fidesz) azt közölte: az előterjesztésben foglalt módosítások az európai uniós pénzügyi szabályozás szélesebb körű felülvizsgálatának részei. Példaként említette a befektetési vállalkozásokat érintő változtatásokat. A javaslatok segítik a banki digitalizációt is – tette hozzá.

Gion Gábor pénzügyi államtitkár azt mondta: a tartalmi módosítások alapvetően a jogharmonizációt, az aktualizálást célozzák.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) úgy fogalmazott, Magyarország a multicégek és a bankok paradicsoma, ezért a képviselő szerint arra lenne szükség, hogy a ma a nemzeti bankba integrált pénzügyi fogyasztóvédelemnek önálló szervezeti struktúrája legyen.

Gion Gábor államtitkár zárszavában erre úgy reagált: a pénzügyi fogyasztóvédelem hagyományosan a pénzügyi felügyeletnél van, ezért ha a pénzügyi fogyasztóvédelemről szóló vitát meg akarják nyitni, akkor először arról kell vitatkozni, hogy a pénzügyi felügyelet hol legyen.

A parlament napirendjén szerepelt még az ENSZ libanoni békefenntartó missziójával, az állattenyésztők napjával, valamint a vadak védelmével kapcsolatos törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek megtárgyalása is, de nem alakult ki érdemi politikai vita.

Napirend után

Öt képviselő jelentkezett napirend utáni felszólalásra. Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője Pécs példáján keresztül bemutatva azt mondta, a kormány megnehezítette az ellenzéki vezetésű városok helyzetét. Fülöp Erik (független) az állatrendőrség felállítását sürgette, Varju László (DK) az újpesti önkormányzat azon feladatairól beszélt, amelyeket egyre nehezebben tud elvégezni az állami forráselvonások miatt. Varga Zoltán (DK) a debreceni, kormányzat által támogatott projektek sikertelenségéről beszélt, Steinmetz Ádám (Jobbik) pedig a marcali kórház jövője iránt érdeklődött a kormányzatnál.

A felszólalást követően Jakab István levezető elnök lezárta a napirend tárgyalását, a képviselők kedd reggel folytatják a munkát.

Forrás: MTI

Kép: demokrata.hu

Kapcsolódó cikkeink

MTI Fotó Kovács Attila

Kedden letette esküjét Süli János a paksi atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterként.

MTI Fotó Koszticsák Szilárd

Időközi országgyűlésiképviselő-választást tartanak Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6-os számú választókerületében vasárnap, a tisztségért öten indulnak.

MTI/EPApool/Guillaume Horcajuelo

Letette a hivatali esküt Miguel Díaz-Canel, a kubai államtanács volt első alelnöke, aki a 86 éves Raúl Castrót váltja a kommunista állam élén – jelentette be a kubai nemzeti választási bizottság csütörtökön.

2021. május 10., hétfő, Ármin,Pálma