A nemzet szabadságvágya volt a közös nevező ’56-ban

Írta: itv , - Frissítve: 23rd October, 2018 - 3:24pm

Téma: 

Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, majd fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a kommunizmussal és a szovjet megszállással szemben. Az akkori események lehető legpontosabb feltárása mellett a forradalom háttérét, sajátosságait is vizsgálják a Nemzeti Emlékezet Bizottságának a kutatói. A Ma este műsorában Müller Gabriella történész fejtette ki a véleményét.

Müller szerint a rendszerváltozással együtt történt egy robbanásszerű fordulat a történelemkutatásban, amikor is szabaddá és kutathatóvá vált a korábban tiltottnak minősített 1956-os események láncolata.
 
gondola.hu

Órák alatt omlott össze a sztálini rendszer

A történész elmondta, hogy 1956 legfőbb jellegzetessége a kor többi megmozdulásához viszonyítva a spontán jellegéhez kapcsolódik. Akkoriban, október 23-án több száz ember vonult az utcákra, békésnek induló demonstrációval akarták kifejezni a demokrácia, a szabadság és a függetlenség iránti vágyukat.

Ettől a magyar politikai vezetés teljes pánikba esett, majd órák alatt összeomlott az egész sztálini hatalmi rendszer. Az első sortűz Debrecenben dördült el, majd Budapesten is fegyveres összecsapásokra került sor. Az emberek, akik nem is ismerték egymást, összeszerveződnek, kialakulnak az első fegyveres csoportok – ebben a spontaneitásban rejlik 1956 nagyszerűsége – vélekedett a szakember.

Különböző világnézetű emberek fogtak össze a magyar szabadság védelmében

Nagyon komoly volt az emberekben a nemzeti függetlenség iránti vágy, ez volt a közös nevező. A forradalom hatalmas társadalmi támogatottságot élvezett, egy szűk kommunista csoporton kívül minden társadalmi réteg képviseltette magát a forradalom ügye mellett.

A békés tüntetés akkor fordult át felkelésbe, amikor fegyvertelen emberek tömegébe kezdett lövetni a hatalom. A visszavágás jogos volt.

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága a forradalom előzményit is kutatja, 2018-ban a kisebb szabású projektek mellett júniusban egy nagyobb projekttel is adóztak a magyar szabadságharc emléke előtt – mondta a szakértő.

A történész fontosnak tartja, hogy az ’56-os hősök portréja, életútja, és az akkori idők összefüggései a nagy nyilvánosság számára is megismerhetővé váljanak. Október 18-án egy közös magyar-lengyel kiállítás nyílt meg a Mezőgazdasági Múzeum főbejárata mellett, valamint online adatbázist készítettek, a korszak jobb megismeréséért – nyilatkozta a műsorban Müller Gabriella történész.

1956 igazi forradalom volt

Az emberek nem fizetésemelésért mentek ki az utcára, hanem saját szabadságuk kivívásáért, a hazugságok leleplezéséért, az ’56-os igazi forradalom volt – mondta Horváth Attila jogtörténész az M1 aktuális csatornán kedden. Hozzátette: hosszú történelmi folyamat vezetett az 1956-os forradalom kitöréséig, amelyek része volt a háborús vereség, a szovjet megszállás, a kommunista párt erőszakos hatalomátvétele, a koncepciós perek, szinte az egész társadalom meghurcolása és az erőltetett ideológia is. Része volt az is, hogy megtámadták a magyarság nemzeti önbecsülését, elvették nemzeti szimbólumait, történelmét, múltját, és komoly támadásokat intéztek az egyház és a család ellen – mondta a szakértő.

Horváth Attila szerint azonban ennél is fontosabb volt az, hogy 11 éven keresztül hazudtak az embereknek, azt mondták nekik, hogy a legboldogabb világban élnek, teljesen szabadok, az ország szuverén, miközben „ebből egy szó nem volt igaz”. A jogtörténész kitért arra: a kommunista párton belül belső válság, hatalmi harc is kialakult ekkorra, klikkharcok voltak Nagy Imre és köre, valamint Rákosi Mátyás és köre között, ennek következtében cselekvőképtelenné vált a vezetés. Emellett pedig dilettáns embereket tettek vezető állásba, akik alkalmatlanok voltak egy ilyen válság kezelésére – mondta.

Forrás: hirado.hu, M1

Kép: gondola.hu

Kapcsolódó cikkeink