Nincs remény a devizahiteleseknek

Írta: szerkeszto , - Frissítve: 11th September, 2012 - 1:54pm

Téma: 

A devizahitelek ügyében szembe ment az alsóbb fokú bírósági határozattal és elvi döntést hozott a Kúria.
Nem tekinthető a jó erkölcsbe ütközőnek, ha a pénzügyi intézmény a kölcsönszerződésben nemcsak kamatot, hanem költséget és díjat is felszámol, ha az megfelelt a szerződéskötéskori és a jelenleg hatályos jogszabályoknak – döntött a Kúria a hét elején.

A bírák szerint ezt a hitelintézeti törvény lehetővé teszi. A jogszabály kikötése csupán annyi, hogy ezeket a tételeket egyértelműen kell meghatározni.

Civil érdekvédő szervezetek előzőleg kifogásolták a bankok által felszámolt pluszköltségeket, emellett a korábban kötött devizaalapú hitelszerződés utólagos megsemmisítését is szerették volna elérni.

A Kúria azt is kimondta, hogy önmagában nem sérti a jogszabályokat a kamat- és a költségelem esetében az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége sem, előzetes meghirdetés és meghatározott feltételek mellett. Ez a jog akkor is él, ha egyébként kedvezőtlen az ügyfél számára.A Kúria azt is nyilvánvalóvá tette: ha deviza alapon történt is a hitel felvétele, a törlesztés forintban történhet.

A Népszavának nyilatkozó banki szakember szerint ha a Kúria elismeri a hitelszerződések visszamenőleges semmisségét, az alááshatta volna a hazai bankrendszer működésének biztonságát. A szakember hangsúlyozta: roppant fontos, hogy a Kúria kimondta azt is, a pénzintézetektől nem volt elvárható deviza-prognózis készítése. A bankok kötelezettsége arra terjedt ki, hogy a devizaalapú jelzálog-hiteleknél felhívja az ügyfél figyelmét az árfolyamkockázatokra.

A banki szakember állította, hogy már 2003. óta úgynevezett "kockázatfeltáró" nyilatkozatot írattak alá a hitelkérelmezőkkel. Ezeknek az aláírt nyilatkozatoknak minden ügyféldossziéban benne kell lenniük. Azt a szakember is elismerte, lehet, hogy ez apró betűs szöveg volt, és az is valószínű, hogy 1,14 millió szerződéskötésből akad 10-20 ezer hibás megállapodás. Egyedi esetekben tehát perelhet az ügyfél.

A szakember jelezte, hogy a 170 ezer ügyfél végtörlesztése a bankszektornak 370 milliárd forintos veszteséget okozott, a banki adó pedig 130 milliárdot vett ki a pénzintézetek zsebéből. Becslése szerint egy általános semmisségi elvi döntés a még érvényes 600 ezer szerződéssel számolva újabb 1000 milliárdot vont volna el a bankrendszerből, végleg kiszárítva a hitelforrásokat és így a gazdaságot.

Kapcsolódó cikkeink