Orbán: A magyar kormány az egyik legstabilabb Európában

Írta: itv , - Frissítve: 9th October, 2018 - 8:28pm

Téma: 

Magyarországon van Európa egyik legstabilabb kormánya: Törökországnak is stabil a kormányzati rendszere és egy erős felhatalmazású vezetője van, és abban bízik, hogy a stabil kormányok gazdasági együttműködése nagy sikerre vezet majd – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten, a Magyar Nemzeti Kereskedőház magyar-török üzleti fórumán, amelyen részt vett Recep Tayyip Erdogan török elnök is.

A kormányfő azt mondta, Törökországnak is stabil a kormányzati rendszere, és egy erős felhatalmazású vezetője van, és abban bízik, hogy a stabil kormányok gazdasági együttműködése nagy sikerre vezet majd. Arról is beszélt, a magyar gazdaságnak kulcskérdés a versenyképesség, és bár Magyarország ma már egy versenyképes országnak tekinthető, de „egyáltalán nem vagyunk megelégedve a mostani állapotokkal”. A magyar gazdaság versenyképességét radikálisan javítani kell, ezért a kormány hamarosan – talán már ezen a héten – elfogad egy versenyképességet segítő akciótervet – közölte.

Orbán Viktor szólt továbbá arról, hogy a nyugati világban a politika nyelvezete és a politikai küzdelem is durvább lett, időnként egészen brutális. Új technológiák jelentek meg a hatalmi vetélkedésben: „szociális média és a kormányokat is elérő fake news-világ jelensége” – mondta. Az európai középosztály tekintélyes része szavai szerint az elmúlt húsz évben nem tudott előrejutni, ráadásul a kontinens határai felé nagy tömegek mozognak ellenőrizetlenül.

Azt is látni, hogy a korábbi uralkodó eszme, a globális kormányzás korszaka után vannak visszatérési kísérletek a nemzeti keretekhez – tette hozzá, jelezve, hogy szerinte a nyugati világban erről szól Donald Trump amerikai elnökké választása és a Brexit is. A nyugati világnak alapérzése a bizonytalanság – mondta a kormányfő –, ami próbára teszi az európai politikai-gazdasági élet szereplőit: Európában egybehangzóan mindenki biztonságot és kiszámíthatóságot akar, minden vezető arra keresi a választ, hogyan tudna a saját népének biztonságot, kiszámíthatóságot nyújtani.

A magyar kormány 2010-ben úgy döntött: egy sajátos magyar, a munkahelyteremtésre, az adócsökkentésre és a béremelésekre épülő modell felépítésén keresztül fogja ezt megteremteni – közölte a miniszterelnök, kiemelve, hogy a magyar gazdaság bővülése stabil, karnyújtásnyira van a teljes foglalkoztatottság, és jövőre folytatódnak az adócsökkentések. A magyar-török gazdasági együttműködésről szólva kifejtette: Magyarországon több mint ezer ember dolgozik török vállalatok alkalmazottjaként, 8 jelentős török relációjú projekt van tárgyalás alatt, és jó remény van arra, hogy ezek eredményeként mintegy félmilliárd dollárnyi befektetés létre is jön.

Orbán Viktor végül tudatta: Magyarország évi 150 államilag finanszírozott ösztöndíjat ajánl fel török fiataloknak.

Nagy a török-magyar kereskedelem volumene

A fórumon felszólaló Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta: a magyar és a török üzleti közösség tagjai régi jó ismerősként üdvözölhették egymást, tekintettel arra, hogy Magyarország első számú kereskedelmi partnere a térségben Törökország, amellyel tavaly „minden idők legmagasabb kereskedelmi forgalmát tudtuk elérni”.

Közvetlen járat indulhat Budapest és Mumbai között 

A világ egyik legnagyobb légitársasága, a Turkish Airlines közvetlen járatot indít Budapest és az indiai gazdasági élet központja, Mumbai között – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden, a Budapesten rendezett magyar-török üzleti fórum szünetében újságírók előtt. Jelezte, a szükséges tárgyalásokat haladéktalanul megkezdik a Turkish Airlinesszal és az indiai hatóságokkal. Szijjártó Péter indoklásában hangsúlyozta: az indiai beruházói közösség érdeklődése Magyarország iránt dinamikusan bővül. Így – értékelése szerint – a Budapest-Mumbai közötti járat a magyar-indiai és általában a magyar-keleti gazdasági, kereskedelmi, befektetési kapcsolatok szempontjából komoly előrelépést fog jelenteni.

Emlékeztetett, hogy a Malév csődje óta – a Budapest-Peking-járatot leszámítva – nincs hosszú távú, keleti irányú járat Budapestről. Ez Magyarországnak kifejezetten hátrányos, hiszen kelet felől egyre több a beruházási, befektetési és kereskedelmi szándék Magyarország és Közép-Európa irányába – mondta a miniszter. A gázellátás kérdésére rátérve arról is szólt, hogy Magyarország energiaellátását tekintve rendkívül fontos az a kérdés, hogy a 2020-as évek elejétől kezdve déli irányból érkezik-e majd gáz. Az egyik forgatókönyv a Török Áramlat gázvezetékek megépítése, majd azokból gáz szállítása Közép-Európa irányába – közölte a tárcavezető.

A török külügyminiszter tájékoztatására hivatkozva azt mondta: a Török Áramlat második gázvezetékének építése mintegy 50 százalékos készültségben van, így az jövőre elérheti Törökország partjait. Onnantól kezdve pedig egy fontos orosz-török-bolgár-szerb-magyar együttműködés veszi kezdetét annak érdekében, hogy az az évi körülbelül 16 milliárd köbméter gáz, amelyet a Török Áramlat második vezetékszála fog szállítani, eljusson Közép-Európába – fejtette ki. „Erre vonatkozólag már egy egyetértési nyilatkozattal bírunk a Gazprom, valamint a bolgár és a szerb gázvezetékeket üzemeltető hatóságok részéről” – jelezte a külgazdasági és külügyminiszter.

A folytatásban a török külügyminiszter össze fogja hívni az orosz, a török, a szerb, a bolgár és a magyar oldalról azokat az érintett kormánytagokat, akiknek az együttműködése szükséges ahhoz, hogy a Török Áramlat második vezetékszálából hamarosan Közép-Európába is jusson gáz – ismertette. Szijjártó Péter ezt Magyarország elemi érdekének nevezte, hozzátéve, Magyarországnak egy minimális, körülbelül 5 millió eurós beruházást kell végrehajtania ahhoz, hogy déli irányból 6 milliárd köbméternyi gázt tudjon fogadni évente.

Magasabb szintre törne Erdogan

Magasabb szintre kell emelni a török-magyar gazdasági kapcsolatokat – mondta Recep Tayyip Erdogan. A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) által szervezett üzleti fórumon Recep Tayyip Erdogan megnyitójában hangsúlyozta, hogy erősek a kapcsolatok a két ország között. A török államfő köszönetet mondott a magyar népnek, hogy a közös történelmi örökséget törődéssel ápolja. Hozzátette, hogy a kétoldalú  kereskedelmi kapcsolatoknak magasabb szintre kell fejlődniük, a baráti kapcsolatokra építve. Ehhez minden támogatást megadnak – jelezte.

MTI/Kovács Tamás

Hangsúlyozta: a magyar és a török gazdaság nem versenytársai egymásnak, hanem egymást kiegészítve még átfogóbb együttműködést képesek megvalósítani. Hozzátette, hogy ebben számítanak a fórumon jelen lévő üzletemberekre.

Recep Tayyip Erdogan elmondta: a két ország között élénk a gazdasági kapcsolat, számos ágazatban működik közös bizottság, így a turizmus és a közlekedés területein, továbbá Afrikában közös munkacsoportban dolgoznak helyi projekteken. A török-magyar kereskedelmi forgalom a tavalyi évben 2,6 milliárd dollár volt, idén már 1,8 milliárd dollárt ért el, ami 8 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Emlékeztetett arra a célkitűzésre is, hogy a kereskedelem volumenét hatmilliárd dollárra emeljék. Ezt az értéket mielőbb el kell érni, és a jelenlegi tendenciák elégedettségre adnak okot – jelentette ki.

Üdvözölte, hogy az üzleti fórumon az MNKH és a török kkv fejlesztési ügynökség, a KOSGEB együttműködési megállapodást kötött. A török államfő a kétoldalú együttműködési területek közül a turizmus, a logisztika területeit emelte ki. Hozzáfűzte, hogy a török-magyar cégek együttműködésére az oktatás, az építőipari kivitelezés vagy az energetika területén is jó lehetőségek vannak, és erősíteni kell a pénzügyi intézmények kapcsolatait is.

Fel kell számolni az okmányproblémákat 

A kétoldalú és a tranzit áruszállítás is jelentős, az okmányproblémákat végérvényesen fel kell számolni. Törökország európai exportjában és az áruk tárolásában is nagyobb szerepet szánnak Magyarországnak egyfajta kereskedelmi bázisként – mondta. Kitért arra, hogy az elmúlt hónapokban a török gazdaság ellen spekulatív támadások történtek Törökország terrorizmus elleni fellépése miatt. Ez ellen minden intézményük megtette a szükséges lépéseket, új gazdasági programot hirdettek, aminek nyomán a gazdasági egyensúly helyreállítása kedvező jeleket mutat.

Beszélt arról is, hogy a Törökországban lévő mintegy 4 millió menekültre 33 milliárd dollárt költöttek saját költségvetésből, minden nemzetközi segítség nélkül, az európaiak pedig 1,7 milliárd eurót biztosítottak mindehhez a megígért 6 milliárd euró helyett. Emlékeztetett arra a célkitűzésre is, hogy a kereskedelem volumenét hatmilliárd dollárra emeljék. Ezt az értéket mielőbb el kell érni, és a jelenlegi tendenciák elégedettségre adnak okot – jelentette ki.

Forrás: MTI, hirado.hu, M1

Kép: MTI/Kovács Tamás

Kapcsolódó cikkeink