Áder: A hit Istennek ajándéka

Írta: itv , - Frissítve: 1st November, 2017 - 8:03am

Téma: 

Magyar nyelvterületen, magyarul már a 16. században kimondták a lelkiismeret szabadságát, miközben Európa még az egymásnak feszülő tanítások vallási türelmetlenségében égett – mondta Áder János köztársasági elnök kedden a németországi Wittenbergben a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

Az államfő a mások mellett Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök és Angela Merkel kancellár részvételével rendezett megemlékezés egyedüli külföldi szónokaként elmondott beszédében rámutatott arra, hogy a világon elsőként az Erdélyi Fejedelemségben ismerték el a vallások szabadságát és egyenjogúságát.

MTI Fotó Szigetváry Zsolt

Mint mondta: alig több mint 50 évvel a wittenbergi események után 1578-ban a Torda városában tartott erdélyi országgyűlésben törvénybe iktatták, hogy mindenki maga választhatja meg felekezetét, így a vallásszabadság biztosítottá vált.

Így Erdélyben és egész Magyarországon természetessé vált, hogy uralkodói vagy tartományi vallás helyett akár egyetlen faluban is két-három gyülekezet temploma állt békében egymás mellett – tette hozzá. „A hit Istennek ajándéka” – fogalmazták meg Tordán, mondta a köztársasági elnök.

Hangsúlyozta: a sok tekintetben az evangélikus erdélyi szászoknak köszönhetően kimondott lelkiismereti szabadság hasonló felfogást jelentett, mint ahogyan a jelenkorban, a 21. században gondolkodnak a vallásszabadságról.

Közös a történet

A lutheri fordulat 500 éves történetére visszatekintve a magyaroknak könnyű felsorolni a reformáció „ajándékait”, amelyek között ott van a protestantizmus őszintesége, az örökös kérdezés joga, a „viták tüzében edzett” igazságkeresés, a vallás személyességének és a gondolat szabadságának biztosítása, de az anyanyelvű tanítás elterjedése, a nemzethez ragaszkodás megerősítése, és „német és magyar önazonosságunk kifejezésének képessége” is – mondta az államfő.

Kiemelte, hogy a 16. században több mint ezer magyarországi diák iratkozott be a Wittenbergi Egyetemre, megfordult a városban a magyar reformáció szinte minden jeles képviselője. Ez is mutatja, hogy a magyarok és „a velünk ezer éve kapcsolatban álló, ránk sokszor és sokféleképpen ható németek” közös története „a politikai, eszmei, kulturális és a hétköznapi párbeszéd ezernyi példájával” van tele.

Jól megérjük egymást

Mint mondta, a keresztény értékrendre épülő Európa békéjének szeretete a különállásokon felülemelkedni képes közösséggé teszi a magyarokat és a németeket.

„Együttműködésünk ősi forrása, hogy a Kárpát-medencében velünk élő német ajkú közösségek révén századok óta jól ismerjük és jól megértjük egymást. Segítők, együttműködők, szövetségesek voltunk és vagyunk” – hangsúlyozta Áder János.

A tolerancia „Európa lelke”

A tolerancia „Európa lelke” és a békés együttélés alapja – hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár kedden Wittenbergben.

A kormányfő aláhúzta, hogy minden hívőt és vallási közösséget megilleti a vallás szabadsága és zavartalan gyakorlásának joga.

A vallásszabadságot meg kell védeni a vallási fanatizmustól, de az ellen is fel kell lépni, ha bármelyik vallást megvetik és becsmérlik – mondta a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.

Hozzátette: „kontinensünk történelmi tapasztalata”, hogy aki igent mond a sokszínűségre, annak toleranciával, megértéssel és elfogadással kell fordulnia mindazok felé, akik másként hisznek, másként gondolkodnak.

„Európa sok szenvedés és nehézség árán tanulta meg, hogy a tolerancia a békés együttélés alapja és minden nyitott társadalom alapelve” – mondta Angela Merkel.

Tolerancia nélkül nem létezhet nyitott társadalom, és a globalizált világban éppen a vallási és kulturális sokszínűség elfogadása az egyik legnagyobb kihívás – emelte ki a német kancellár, rámutatva: a jelenkorban is világszerte tapasztalható, hogy az egész társadalom fejlődését visszaveti, ha nem biztosított a vallásszabadság.

A történelem azt tanítja, hogy a vallásszabadság és a tolerancia elválaszthatatlanul összekapcsolódik, ami „konkrétan azt jelenti, hogy tudatosítanunk kell magunkban, hogy a másik embernek alapvető fontosságú lehet mindaz, ami ellentmond saját nézeteinkkel, ezért gondoskodni kell arról, hogy mindenki a vallási meggyőződésének megfelelően élhessen a diszkriminációtó veszélye nélkül”.

Azonban ugyanilyen fontos világossá tenni, hogy mindez „csak akkor működik, ha általánosan elfogadott, mindenkire egyformán érvényes szabályok alapján élünk” – mondta Angela Merkel.

Ez azt jelenti, hogy a toleranciának határai is vannak, véget ér ott, ahol az alaptörvényben garantált szabadságjogokat megsértik vagy „sárba tiporják” – mondta ünnepi beszédében a német kancellár.

Százezreket mozgatott meg

Luther Márton német szerzetes Wittenbergben indította el a reformációt az egyházi megújulást követelő téziseinek 1517. október 31-i meghirdetésével. A Berlin térségében fekvő Szász-Anhalt tartományi városban az évforduló alkalmából tartott ünnepséggel véget ért Németországban a reformáció emlékéve, amelynek kiállításai, konferenciái és egyéb eseményei százezreket vonzottak.

A wittenbergi városházán tartott záró ünnepségen több száz meghívott vendég vett részt, közük német és külföldi vallási vezetők, politikusok, diplomaták és tudósok.

Forrás: MTI, hirado.hu

Kép: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Kapcsolódó cikkeink