Kedden vitázik, szerdán szavaz az EP

Téma: 

Kedden vitáznak, majd szerdán szavaznak az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén a magyar jogállamisági helyzetről szóló, Judith Sargentini zöldpárti képviselő által összeállított különjelentésről, amelyet a testület illetékes bizottságában korábban nagy többséggel elfogadtak.

A kedden délután 15 órakor kezdődő strasbourgi vitán Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz, aki hét percet kapott a felszólalásra az ülés elején.

EP/Sebastien Pirlet

Szoros szavazásra számít Sargentini

Sargentini elmondta, hogy nagyon szoros szavazásra számít az EP-ben, mert bár képviselőtársainak túlnyomó többsége egyetért a jelentés megállapításaival, azonban a pártpolitika „közbeszólhat”, ugyanis a jóváhagyáshoz elengedhetetlen a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt (EPP) legalább részleges támogatása.

A dokumentum elfogadáshoz a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) van szükség. Ugyanakkor vita alakult ki arról, hogy a tartózkodás nem szavazatnak, vagy egyáltalán szavazatnak számít-e. A képviselőtestület jogi szolgálata hétfőn döntött: a tartózkodás nem fog leadott szavazatnak számítani.

Az EP plenáris ülése szerda délben szavaz a zöldpárti Judith Sargentini által összeállított jelentésről, amely szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, ami indokolja az alapszerződés hetes cikke szerinti, gyakran atomfegyverként is emlegetett eljárás megindítását.

Sajtótájékoztatóján Jaume Duch Guillot, az EP egyik szóvivője hétfő délután újságírói kérdésre megerősítette, hogy a szokásos eljárásrend szerint fognak eljárni, azaz a tartózkodás ezúttal sem fog leadott szavazatnak számítani.

Megindítanák a hetes cikk szerinti eljárást

A jelentés szerint fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű megsértésének, s ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti, atomfegyverként is emlegetett eljárás megindítása Magyarországgal szemben. Az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottságában (LIBE) elfogadott értékelés tervezetéhez a képviselőtestület alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi bizottsága is csatolta a véleményét.

A szövegben számos aggályosnak ítélt kérdést felsorolnak a magyarországi alkotmányossággal, a választási rendszer működésével, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, ahogy a véleménynyilvánítás, a tudományos élet, az egyesülés és a vallás szabadságának, illetve a kisebbségek, például a romák és a zsidók, vagy a menedékkérők jogainak területével, az egyenlő bánásmóddal összefüggésben is.

A jelentésben egyebek mellett kitérnek arra is, hogy Magyarországon korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét, csorbították a bírói függetlenséget, romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete is, és támadást indítottak a civil társadalom ellen, továbbá bírálták például a közbeszerzési gyakorlatok hiányosságait is.

Csúsztatásokat tartalmaz a szöveg

Judith Sargentini rámutatott, hogy a dokumentum olyan nemzetközi szervezetek értékelésein és bíróságok ítéletein alapul, melyeknek senki nem kérdőjelezheti meg a függetlenségét. A magyar kormány szerint azonban a szöveg „ténybeli tévedéseket, csúsztatásokat, hazugságokat” tartalmaz.

A jogállamisági eljárás megindításának szakértők szerint ebben a fázisban inkább politikai, mintsem jogi jelentősége lenne. Ha az EP elfogadja, akkor a tagállami kormányokat tömörítő tanács négyötödös többséggel dönt majd arról, valós-e a veszélye annak, hogy az országban csorbulnak az Európai Unió alapértékei.

Komoly szankciókkal járhat az eljárás

A hetes cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén – végső soron akár az érintett tagállam szavazati jogának a felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat, de ehhez az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.

Ezt megelőzően még nem volt példa arra, hogy az Európai Parlament bármely tagország ellen kezdeményezze az eljárás megindítását. Lengyelország ellen a tavalyi év vége óta folyik a hetes cikk szerinti eljárás, azt azonban az Európai Bizottság kezdeményezte.

Forrás: MTI

Kép: EP/Sebastien Pirlet

Kapcsolódó cikkeink

Az Országgyűlés mai ülésén megválaszthatja az új nemzetiségi ombudsmanhelyettest, valamint elfogadhatja a kormányoldal rezsicsökkentést védő politikai nyilatkozatát.

2020. július 12., vasárnap, Izabella,Dalma