Macron véleménye szerint számos félreértést tisztáztak Trumppal

Írta: itv , - Frissítve: 9th June, 2018 - 7:43pm

Téma: 

Emmanuel Macron francia államfő üdvözölte pénteken az amerikai vámtarifákról szóló, Donald Trump amerikai elnökkel folytatott kétoldalú megbeszélésen elért előrelépést a világ hét legfejlettebb ipari országának (G7) csúcstalálkozóján a kanadai La Malbaie-ben.

A francia elnök a kétoldalú megbeszélés után közölte: véleménye szerint számos félreértést tisztáztak Trumppal, és arra a következtetésre jutott, hogy Washington hajlandó együttműködni, közösen előrelépni a vitás kereskedelmi kérdésben.

EPA/Ian Langsdon

Feszült légkörben kezdődött meg a kanadai G7–csúcs

Az Európai Unió vezetői, illetve az Egyesült Államok, Kanada, Németország, Olaszország, Franciaország, Japán és Nagy-Britannia állam- és kormányfőinek találkozójára árnyékot vet, hogy Donald Trump amerikai elnök kormánya több kérdésben gyökeresen más nézeteket vall, mint európai partnerei.

A helyzet annyira elmérgesedett, hogy egyelőre azt sem tudni, ezúttal elfogadnak-e közös zárónyilatkozatot. Az Atlanti-óceán két oldalán az iráni atomalku, a védővámok és a klímavédelem terén is homlokegyenest eltérő állásponton vannak a politikusok.

Trump azon is gondolkozott, hogy nem vesz részt a csúcstalálkozón. Végül úgy döntött elmegy, de jelezte: szombaton, helyi idő szerint kora délelőtt távozik a csúcsértekezletről, mert Szingapúrba indul a Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel tartandó jövő heti csúcstalálkozóra.

Az amerikai elnök elutazása előtt a Twitteren heves vitába keveredett Emmanuel Macron francia államfővel és Justin Trudeau kanadai kormányfővel. Mindkét politikus ígéretet tett arra mikroblogján, hogy a csúcsértekezleten vitába száll Trumppal az acélra és alumíniumra kivetett vámtarifák miatt.

Az amerikai elnök így válaszolt: „Kérem, mondják meg Trudeau miniszterelnöknek és Macron elnöknek, hogy ők azok, akik megrohamozzák az Egyesült Államokat hatalmas vámtarifákkal és teremtenek neki nem pénzügyi akadályokat.” Hozzátette: Az EU-nak 151 milliárd dolláros kereskedelmi többlete van az Egyesült Államokkal szemben, és Kanada távol tartja (a piacaitól) a mi farmereinket és másokat is – írta.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pénteken visszautasította Trump vádját, hogy az EU tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat az Egyesült Államokkal szemben. Juncker a csúcstalálkozó kezdete előtt jelezte: tényekkel és számokkal győzné meg az amerikai elnököt nézete tévességéről.

 Trump szerint Oroszország is részt vehetne 

Méltatlankodást váltott ki az is, hogy Trump pénteken azt javasolta, élesszék fel az úgynevezett G8-as csúcstalálkozókat Oroszország részvételével.

A G7 egy ideig Oroszországgal kibővített formátumban is ülésezett, de Moszkvát 2014 óta, az Ukrajna ellen elkövetett agresszió, a Krím félsziget elcsatolása óta nem hívják meg ilyen tanácskozásra. Trump felvetését Giuseppe Conte új olasz miniszterelnök is támogatta, az Európai Unió azonban határozottan ellenezte.

Az európaiak nem akarják kiegészíteni Oroszországgal a fórumot 

A világ hét legfejlettebb ipari országát tömörítő G7-csoport európai tagjai – Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország – pénteken megegyeztek arról, hogy nem akarják kiegészíteni Oroszországgal a fórumot, ahogy azt Donald Trump amerikai elnök korábban javasolta.

A felek Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezésére folytattak megbeszéléseket még a kanadai csúcstalálkozó kezdete előtt, hogy közös álláspontot alakítsanak ki a kérdésben.

Macron, Angela Merkel német kancellár, Theresa May brit kormányfő és Giuseppe Conte új olasz miniszterelnök hangsúlyozták, hogy az európai álláspont Oroszország visszatérése ellen szól. A vezetők egyúttal éberségre intették a G7-et Moszkvával szemben, de nem zárkóztak el a párbeszéd megteremtésének lehetőségétől. Ez egyfajta engedmény Conténak, aki korábban támogatta Trump felvetését a G8 felélesztéséről – írta az AFP francia hírügynökség.

„Conte miniszterelnök úr elmagyarázta, hogy az olasz parlament élére megválasztott szövetség az Oroszországhoz való közeledést akarja hangsúlyozni, és ezt számításba kell venni a közös nyilatkozat megfogalmazásakor”– közölte a párizsi elnöki palota. „Ezért megvizsgáltuk a közlemény végső verzióját, és úgy alakítottuk, hogy az elfogadható legyen mindenki számára” – tették hozzá.

Marad a G7

„Mindaddig nem bocsátkozhatunk tárgyalásokba a kérdésről, amíg meg nem győződtünk róla, hogy Oroszország megváltoztatja viselkedését, és új útra tér” – hangsúlyozta a Sky News brit hírcsatornának Theresa May.

Oroszországgal a Krím félsziget bekebelezése miatt függesztették fel az együttműködést – emlékeztetett egy francia tanácsadó. „A Krím napjainkban is megszállás alatt van, és az ukrajnai konfliktus lezárását célzó minszki egyezményt sem tartották be, azaz nem adottak a feltételek ahhoz, hogy tárgyaljunk a témáról” – hangsúlyozta.

Trump helyi idő szerint délután egy órakor érkezett meg a csúcstalálkozó helyszínére, a kanadai La Malbaie-ba. Az elnök „nagyon szívélyes” hangvételű informális megbeszélést folytatott Macronnal a kereskedelemről és Észak-Koreáról – közölte a francia államfői hivatal.

Német külügyminiszter: Trump politikája árt Európának 

A német diplomácia vezetője a kanadai G7-csúcsra időzítve a Süddeutsche Zeitung című lapban közölt kemény hangú interjúban hangsúlyozta, hogy mélyreható átalakulás zajlik a nemzetközi kapcsolatok rendszerében, és ez a változás évtizedes alaptételeket kérdőjelez meg.

Így amióta Donald Trump hatalomra került, az Atlanti-óceán politikai értelemben szélesebbé vált, ezért az európaiaknak az eddiginél szorosabban össze kell zárniuk. A jelenlegi kormány által vezetett Amerikára már nem lehet ugyanúgy korlátlanul, feltétel nélkül támaszkodni, mint régen – mondta Heiko Maas.

Donald Trump eddigi döntései kivétel nélkül unilaterális, egyoldalú döntések voltak, és az amerikai elnök annak tudatában hozta meg ezeket, hogy hátrányt okoz Európának. Például az iráni atomprogramról kötött nemzetközi megállapodás amerikai felmondása súlyosan érinti az Európai Unió biztonsági érdekeit, hiszen Irán a közösség szélesebb szomszédságban fekszik  – fejtette ki a német külügyminiszter.

Mint mondta, a változások mind egy irányba mutatnak: a nemzetközi kapcsolatok többoldalú, multilaterális megállapodásokon nyugvó  rendjétől az unilaterális alapon meghatározott érdekek felé.

Az önérdeket mindenek felé helyező és mások rovására is érvényesítő megközelítéssel „nem lesz jobb, biztonságosabb vagy békésebb a világ” – húzta alá Heiko Mass.

Az „America First” (Amerika az első) politikájára csak a „Europe United” (Egységes Európa) lehet a válasz – tette hozzá a német külügyminiszter, kiemelve, hogy nemcsak Németországnak, hanem az egész EU-nak kihívás az unilateralizmus térnyerése, ezért “európai választ” kell adni rá.

Az Egyesült Államok továbbra is Németország első számú partnere marad az EU-n kívüli térségekben, de újra kell gondolni ezt a partnerséget. Ehhez “öntudatos Európa” kell  és világos beszéd, a diplomáciában is – mondta Heiko Maas, hangsúlyozva, hogy nem lehet többé a szőnyeg alá söpörni a nézeteltéréseket.

Fokozzák az együttműködést a választásokba való esetleges külföldi beavatkozással szemben 

A világ hét legfejlettebb ipari országát tömörítő G7-csoport megállapodott abban, hogy információmegosztással és az internetszolgáltatókkal, valamint a közösségi médiavállalatokkal együttműködve fokozzák a saját választásaikba való esetleges külföldi beavatkozásokkal szembeni harcot – derül ki a csúcstalálkozó pénteken nyilvánosságra hozott egyik tervezetéből.

A G7-csoport – az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Nagy-Britannia, Olaszország, Németország és Franciaország – tagjai megállapodtak abban, hogy biztosítják a politikai pártoknak és reklámoknak nyújtott finanszírozás átláthatóságát, különösen a választási kampányok idején.

A Reuters szerint a tervezet alig leplezett utalást tesz az Egyesült Államok és némelyik uniós ország kormányának korábbi állításaira, melyek szerint Oroszország beavatkozott választásukba. Moszkva tagadja a vádakat.

Forrás: MTI

Kép: EPA/Ian Langsdon

Kapcsolódó cikkeink