Mérget ivott és meghalt a háborús bűnökért elítélt Slobodan Praljak

Írta: itv , - Frissítve: 30th November, 2017 - 10:34am

Téma: 

Elhunyt Slobodan Praljak – erősítette meg az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló bíróság.

 

Kórházba szállítása után meghalt Slobodan Praljak volt boszniai horvát tábornok, miután állítása szerint mérget ivott a hágai Nemzetközi Törvényszék szerda délelőtti ítélethirdetésén – erősítette meg az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló bíróság.

A bírói testület este közleményt adott ki, megerősítve azokat az értesüléseket, amelyek szerint belehalt a mérgezésbe a nyugalmazott tábornok.

Mint tudatták, az ülés berekesztését követően azonnali orvosi ellátásban részesítették a 72 éves férfit, akit ezután egy közeli kórházba szállítottak, de már nem sikerült megmenteni.

Jogerősen húsz évet kapott a férfi

A boszniai horvát védelmi tanács (HVO) egykori tábornoka az ítélethirdetés alatt bejelentette, hogy mérget ivott, miután az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló bíróság jogerősen 20 év szabadságvesztésre ítélte.

Az ülést berekesztették, mielőtt az ügy három másik vádlottjának ítéletét is kihirdették volna.

A horvát képviselőket megdöbbentette Praljak esete

Andrej Plenkovic horvát kormányfő  késő délutánra  sajtótájékoztatót hívott össze, Kolinda Grabar-Kitarovic államfő pedig megszakította hivatalos izlandi útját és hazautazott.

(MTI/AP/Nemzetközi Törvényszék)

A horvát parlament a szerdai napra beszüntette plenáris ülését. A képviselőket megdöbbentette Praljak esete, de egyöntetűen elutasítják a bíróság másodfokon is megerősített jogerős ítéletét, miszerint Horvátország agressziót követett el Boszniával szemben. Az ítélet szerint Horvátország akkori vezetői felelősek a csoport által elkövetett bűncselekményekben.

Slobodan Praljak 1945. január 2-án született a boszniai Capljinaban. 1970-ben szerzett diplomát a zágrábi műszaki egyetemen, 1971-ben a zágrábi bölcsésztudományi karon és 1972-ben pedig a színház, televízió és film akadémián.

A délszláv háborúig színházi rendezőként dolgozott Zágrábban, Eszéken és Mostárban, valamint több filmet és dokumentumfilmet is rendezett.

1991-ben önkéntesként csatlakozott a horvát fegyveres erőkhöz és vezérörnagyi rangot szerzett, majd 1993-ban a boszniai horvát védelmi tanács (HVO) vezérkari főnökévé választották.

 

A hágai törvényszék 2006-ban kezdődő pere óta Praljak – munkatársai segítségével – 18 könyved adott ki, amelyben dokumentálta és elemezte a horvát és a boszniai háborút.

 

A hágai törvényszék megerősítette korábbi ítéletét mind a hat volt boszniai horvát vezető ügyében

Megerősítette elsőfokú ítéletét szerdán a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) mind a hat egykori boszniai horvát vezető ügyében, akikre immár jogerősen súlyos börtönbüntetéseket szabtak ki a muszlimok ellen a délszláv háború idején elkövetett etnikai tisztogatások miatt.

Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló bíróság jogerősen 25 év szabadságvesztésre ítélte Jadranko Prlicet, az 1993-ban egyoldalúan kikiáltott Herceg-Boszniai Horvát Köztársaság „kormányfőjét”. Bruno Stojicot, Slobodan Praljakot és Milivoj Petkovicot 20-20 év, a másik két vádlottat 16, illetve 10 év börtönnel sújtották.

 

Az NT egyes pontokban elfogadta ugyan a védelem érvelését, de hangsúlyozta, hogy ennek dacára mind a hat vádlott bűnös „számos nagyon súlyos” bűncselekményben, amelyeket az 1990-es évek elején boszniai muzulmánok ellen követtek el tömegesen. A vádiratban gyilkosság, deportálás, üldözés, nemi erőszak és kínzás is szerepelt.

A törvényszék emellett megállapította Horvátország akkori vezetőinek felelősségét is a csoport által elkövetett bűncselekményekben.

Az ügyészség súlyosbítást kért az ügyben

Az NT elnöklő bírája, Carmel Agius arról számolt be, hogy a hatóságok vizsgálatot indítottak az ügyben. A per 2006-ban kezdődött, két évvel később a horvát tábornokok önként feladták magukat. Az eljárásban a vád képviselői 10 ezer bizonyítékot sorakoztattak fel, 206 tanút hallgattak meg.

Az eseti bírói testület 2013-ban hirdette ki elsőfokú ítéletét. A fellebbezési eljárásban az ügyészség súlyosbítást, a védelem a vádlottak felmentését kérte. Az 1992-1995-ös boszniai háborúban mintegy 100 ezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.

A Nemzetközi Törvényszék 1993-ban jött létre, s fennállása alatt 161 ember ellen emelt vádat és 84-et elítélt. Az NT megbízatása decemberben jár le hivatalosan, a fennmaradó ügyeket az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) veszi át.

 

A horvát kormányfő bírálta a hágai Nemzetközi Törvényszék ítéletét

Andrej Plenkovic horvát kormányfő szerdai sajtótájékoztatóján elégedetlenségének adott hangot a hágai Nemzetközi Törvényszék aznap kihirdetett ítélete miatt, amely szerinte mély morális igazságtalanságot mutat a hat volt boszniai horvát vezetővel és a horvát néppel szemben, valamint kifejezte részvétét Slobodan Praljak volt boszniai horvát tábornok családjának, aki a horvát média szerint mérget ivott az ítélethirdetéskor, és hamarosan meghalt.

(MTI/AP/ANP pool/Robin van Lonkhuijsen)

Plenkovic emlékeztetett, hogy Horvátország segítséget nyújtott Bosznia-Hercegovinának a délszláv háborúban. A horvát hadsereg útját állta Bihac szerb megszállásának, és ezzel megakadályozott „egy újabb srebrenicai mészárlást” – hangsúlyozta.

Hozzátette: a horvát hadsereg a boszniai hadsereggel együtt felszabadította Bosznia nagy részét, és véget vetett a háborúnak az országban. Kiemelte, hogy Horvátország több százezer menekültet fogadott be Boszniából, függetlenül nemzetiségüktől és vallásuktól.

A horvátok nélkül ma nem létezne független Bosznia-Hercegovina – húzta alá a horvát kormányfő.

Kapcsolódó cikkeink