Milliárdokra büntette a Google-t Brüsszel

Téma: 

Rekordösszegű, 4,3 milliárd eurós (1400 milliárd forintos) büntetést szabott ki a Google-re az Európai Bizottság, amiért az amerikai internetes óriásvállalat visszaélt erőfölényével az Android operációs rendszert használó okostelefonokon és tableteken.

Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos arról számolt be, hogy a Google, a domináns piaci pozíciójával visszaélve, gyakorlatilag arra kényszerítette a nagyobb mobilgyártókat, hogy saját böngészőjét és keresőjét telepítsék előzetesen az eszközeikre, így korlátozva a versenytársakat.

Reuters/ Charles Platiau

A társaságnak 90 napon belül fel kell hagynia jogsértő magatartásával, máskülönben kényszerítő bírságot kell fizetnie, amely elérheti a Google anyavállalata, az Alphabet átlagos napi globális forgalmának 5 százalékát – írta közleményében a bizottság.

Megvonták a lehetőséget a versenytársaktól 

„A Google az Androidot eszközként használta fel keresőmotorja erőfölényének bebetonozására. A gyakorlat megvonta a lehetőséget a versenytársaktól, hogy érdemeik szerint újíthassanak, versenyezhessenek, és megtagadta az európai fogyasztóktól a tényleges verseny előnyeit. Ez az uniós antitrösztszabályok értelmében jogellenes” – közölte Vestager.

A brüsszeli testület kifogásolta, hogy a Google az alkalmazásboltja, a Play Store engedélyezési feltételeként előírta a gyártók számára saját keresőjének és böngészőjének előzetes telepítését, valamint hogy kifizetéseket tett egyes nagyobb gyártók és mobilhálózat-üzemeltetők számára azzal a feltétellel, hogy eszközeikre előre kizárólag a cég keresőszolgáltatását installálják. Kiemelték emellett: a Google megakadályozta a saját alkalmazásait előzetesen telepíteni kívánó gyártókat abban, hogy akár csak egyetlen versengő, az Androidnak a Google által jóvá nem hagyott alternatív változatán működő intelligens mobileszközt is értékesíthessenek.

Manapság az okos mobileszközök mintegy 80 százaléka Európában és világszerte is Androidot használ, amelynek eredeti fejlesztőjét a Google 2005-ben felvásárolta.

Tavaly is bírságolták a Google-t

Az uniós szabályok értelmében a trösztellenes bírság összege a cég éves árbevételének a 10 százalékát is elérheti. Az Alphabet árbevétele tavaly 110,9 milliárd dollár volt, tehát a büntetés egyesek szerint visszafogottnak is mondható.

Szakértők szerint az ügy tovább fokozhatja a feszültséget az Egyesült Államok és az Európai Unió között a bizottságot vezető Jean-Claude Juncker és Donald Trump amerikai elnök jövő heti találkozója előtt, amelyen elsősorban a felek kereskedelmi konfliktusáról lesz szó. Washington korábban azzal vádolta az Európai Bizottságot, hogy módszeresen vesz célba amerikai cégeket, Brüsszelben azonban ezt tagadják.

Az EU tavaly 2,4 milliárd euróra bírságolta a Google-t egy másik ügyben, amiért a cég visszaélt a keresőszolgáltatások piacán élvezett fölényével azzal, hogy saját ár-összehasonlító szolgáltatásait előrébb, a versenytársakét pedig hátrébb sorolta a találatok között. A vállalat ellen emellett az AdSense hirdetési platform miatt is vizsgálatot folytat az uniós versenyhatóság.

Forrás: MTI

Kép: Reuters/ Charles Platiau

Kapcsolódó cikkeink

Magyar idő szerint szombat éjszaka 0 óra 52 perc körül leállt a Google összes szolgáltatása. A Google egyelőre nem adott magyarázatot az öt offline percre, a cég szolgáltatásainak állapotát mutató táblázatban jól látszik, hogy minden szolgáltatással gond volt.

A Google, az amerikai alkotmány szólásszabadságot szavatoló első kiegészítésére hivatkozva, arra kérte az Egyesült Államok külföldi hírszerzését felügyelő bíróságot (FISC): engedélyezze számára annak külön közlését, hogy a szövetségi szervek hány alkalommal kérték tőle a...

A világhírű Economist szerint az internetes magánvállalatok valójában sokkal többet tudnak rólunk, mint az állam. A Google az összes levelünket elolvassa, feljegyezheti, kivel telefonáltunk, és azt is, hogy éppen hol tartózkodunk.

 A Google alapítója szerint a demokráciára jelent veszélyt az internetes kémkedés

A Google társalapítója, Larry Page szerint az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) internetes kémkedése veszély jelent a demokráciára, és akadályozza a technológiai fejlődést.

2020. december 4., péntek, Borbála,Barbara