Orosz rulett a katalán függetlenedés sorsáról

Írta: itv , - Frissítve: 8th October, 2017 - 3:30pm

Téma: 

Veszélyes játékot űz a katalán és spanyol miniszterelnök, akik az elmúlt hét katasztrófapolitikai döntéseinek köszönhetően válságba sodorták szinte egész Spayolországot.

Az elmúlt két év alatt referendumok sorozata sokkolta Európát. Elsőként Görögországban tartottak népszavazást 2015-ben a megszorításokat tartalmazó reformtervről, majd 2016-ban Nagy-Britannia megszavazta a a Brexitet. A brit kormány már 2014-ben is megtapasztalta a skót referendum során azt, hogy egy ilyen népszavazásnak a kollektív érdekérvényesítés mellett súlyos destabilizáló ereje lehet: egy egész nemzet politikai egyensúlyát a feje tetejére állíthatja.

MTI/EPA/Hajoung Jeon

De Katalóniában valami egészen más történt. A múlt vasárnapi népszavazás igazából nem volt népszavazás, legalábbis nem a spanyol törvények értelmében. Míg a lakosság lelkesen készült a referendumra, az EU által elismert spanyol kormány előre megüzente: semmilyen körülmények között nem veszik figyelembe a voksolás eredményét. Mindez korrekt válasznak tűnt, de a spanyol rendőrök ezután megpróbálták megakadályozni az érvénytelennek nevezett szavazást, és olyan erőszakosan léptek fel az urnákhoz tartó lakosság ellen, amire a polgárháború óta nem került sor. A katalánokat ért támadásokra az egész világ felfigyelt, az erőszakos fellépés pedig még azokban is kételyeket ébresztett, akik eddig nem tartották jó ötletnek a függetlenség támogatását.

A szavazás során tíz emberből kilenc a függetlenedésre voksolt, de az eredmény valójában nem az eredmény hitelességéről szólt, hanem a katalánok jövőképének kinyilatkoztatásáról.

Szavazni akartak, nem elszakadni?

A függetlenedésért vívott harc azonban sokszor hamis ígéretekkel, romantikus győzelmi utópiával kecsegtet, és általában csak utólag lehet visszafejteni, hol futott zsákutcába a történet. Az Egyesült Királyságban élő katalán újságíró nemrég megjelent cikke tökéletesen bemutatja, miben rejlik a spanyol kormány tragédiája: Mariano Rajoy kormányfő sok nehéz helyzetet túlélt már türelmének köszönhetően, de a referendum napján olyan indulatokat engedett szabadjára, melyek könnyedén derékba törhetik hosszú politikai karrierjét. Pedig a katalánok közül sokan csak voksolni szerettek volna október 1-jén, nem elszakadni Spanyolországtól.

A jelenleg Londonban dolgozó Baqué kifejti: ő a saját bőrén tapasztalta, hogy milyen hamis ígéretekkel vették rá az Egyesült Királyság szavazóit az EU-ból való kilépés támogatására, így nem támogathatta jó szívvel a katalánok függetlenedését sem. Tiszteletben tartotta a referendum kiírását és a katalánok csalódottságát, de sosem gondolta azt, hogy a függetlenedés lenne a megoldás a problémáikra.Október 1-jén, vasárnap azonban minden megváltozott – írja. A spanyol rendőrök békés polgárokat bántalmaztak egy olyan népszavazás megtartása miatt, amit már előre hiteltelennek, fölöslegesnek neveztek. Sokan, akik eleinte ellenezték a függetlenedést, véleményt változtattak, mivel nem akartak egy olyan kormány alatt élni, ami katonai módszerekkel intézi el elégedetlen polgárait.

A népszavazás előtt egy héttel egy olyan videofelvétel került fel az internetre, melyen spanyolok százai kísérték a népszavazást meggátolni készülő rendőrök kocsijait. “Kapjátok el őket” – kiabálták utánuk, kezükben spanyol zászlót lobogtattak, mintha visszacsöppentek volna a polgárháborús időkbe.

A referendum napján egy madridi kávézóban beszélgető nők csoportjának egyik tagja ezt mondta: “Ezeknek a katalánoknak néhány pofon elég lesz, hogy megtanulják, hol a helyük”

“A katalánok közül sokan agyban már rég elhagyták az országot. Tegnap (a referendum napján) Rajoynak köszönhetően még többen lettek, a függetlenedést ellenzők is irtóztak attól, amit láttak” – írta Jordi Évole katalán újságíró a referendum utáni napon.

Mégis mit akart elérni mindezzel a spanyol kormányfő? Rosszul mérte fel a helyzetet vagy úgy gondolta, hogy pár katalán-ellenes hangk képviselhetik egy egész ország véleményét? A szerző szerint Rajoy referendumot kreált egy nem hivatalos közvélemény-kutatásból, majd egy olyan népszavazássá változtatta, amit már senki sem hagyhatott figyelmen kívül.

Rajoy rossz döntései mellett Carles Puigdemont katalán elnököt sem lehet felmenteni a felelősség alól. A két vezető orosz rulettet játszik, a tét pedig egy szerkezeti problémákkal küzködő fiatal állam sorsa.

A katasztrófapolitika virágkorát éli, de amikor az emberek nem lógathatják ki egymás mellett a spanyol és a katalán zászlókat az erkélyeiken, a politikai folyamatok egy új, riasztó szintre helyeződnek át, és tragikus történelmi dátummá változtatják október 1-jét a spanyol és katalán história szempontjából is.

Forrás: hirado.hu, The Guardian

Kép: MTI/EPA/Hajoung Jeon

Kapcsolódó cikkeink