A távoli jövőbe vész a szíriai rendezés ügye

Írta: itv , - Frissítve: 22nd February, 2018 - 11:05am

Téma: 

A török hadsereg a következő napokban megkezdi az észak-szíriai Afrín városának ostromát, amelyet jelenleg a Népvédelmi Egységek (YPG) kurd milícia tart fennhatósága alatt.

Ankara január 20-án Olajág fedőnéven nagyszabású légi és szárazföldi hadműveletet indított az Afrínt ellenőrző YPG ellen, amely az Egyesült Államok egyik fő szövetségese az Iszlám Állam dzsihadista szervezet fegyvereseivel szemben.

MTI/AP/Lefterisz Pitarakisz

A török vezetés viszont a terrorszervezetnek tartott törökországi szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szíriai szárnyának, Washington fegyveres támogatása miatt pedig nemzetbiztonsági fenyegetésnek tartja az YPG-t.

Többszörös a törökök túlereje

A törökök egyre inkább haladnak Afrín, a tartomány fővárosa felé, minden nap újabb falvakat foglalnak el, a területen állomásozó, körülbelül tízezer fős észak-szíriai kurd milíciák keményen ellenállnak, valamint a többségében kurd lakosság sem nézi jó szemmel a törökök előrenyomulását – nyilatkozta Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Többszörös a túlereje a törököknek, illetve a velük szövetséges csapatoknak, azonban az észak-szíriai tartományban lévő kurdok évek óta a török beavatkozásra készülnek, így alaposan beásták magukat a hegyvidéki területekbe, amivel elég komoly veszteségeknek tudnak okozni a törököknek – mondta a szakértő.

Eddig kevés eredményt láthattunk

A törökök pedig nem akarnak egy vérszivattyút, ennek köszönhető, hogy eddig kevés eredményt láthattunk, csupán csak 40-50 falu elfoglalására voltak képesek a törökök – fűzte hozzá.

A törökök támadása alapvetően nem a kurdok ellen irányul, a törökök azzal próbálják magyarázni az akciójukat, hogy a hadjáratukat a kurd területeket megszervező, különböző politikai és fegyveres csoportok ellen indították – mondta Egeresi Zoltán.

Nincs nemzetközi felhatalmazása az akciónak

A szakértő úgy vélekedett: az akciónak nemzetközi, jogi felhatalmazása nincsen, Damaszkusz nem hívta a törököket, akik arra hivatkoznak, hogy önvédelemből teszik ezt, mivel az Afrín tartományban szerveződő fegyveres erők terroristák, és veszélyt jelentenek a török területekre.

„Azt is látni kell, hogy egész Szíria gyakorlatilag egy sakktábla, amelyben különböző nagyhatalmak és szomszédos, regionális hatalmak vesznek részt. Ezen kívül van sok helyi szereplő is, amelyek a különböző hatalmak támogatására számíthatnak, vagy éppen az ellencsapásaival kell számolniuk” – mondta.

Bár az Iszlám Állam elleni harc gyakorlatilag véget ért, még vannak bizonyos területek Szíriában, amelyeket ez a szervet kontrollál. „A helyben maradó szíriai kormányerők és az amerikaiak által támogatott észak-szíriai kurdok is egy területfoglalásban vannak, a felek megegyezése a szíriai rendezésről egyelőre még a távoli időbe vész” – fogalmazott a szakértő.

Szíriában zajlik az orosz-amerikai nagyhatalmi játszma

A Törökország által képviselt álláspont az, hogy az észak-szíriai kurdokat alapvetően az Egyesült Államok támogatja. „Innentől kezdve a török olvasatban az egyik legfontosabb NATO-szövetséges a törökökre veszélyt jelentő terroristákat támogatja” – mondta a szakértő.

„Emiatt egyre inkább elmélyül a két ország közötti feszültség, ami Moszkvából nézve inkább egy üdvözlendő fejlemény, mintsem egy megakadályozandó folyamat. Az oroszok kivonták a csapataikat Afrínból január közepén, amivel zöld utat adtak a török beavatkozásnak” – tette hozzá.

Forrás: MTI

Kép: MTI/AP/Lefterisz Pitarakisz

Kapcsolódó cikkeink