Dr. Besenyei: „Hogy egy országban mennyi tanult és okos ember van, az nem csak az adott egyén biznisze, hanem a nemzeté is. ”

A felsőoktatást érintő változtatások kapcsán mondta el véleményét dr. Besenyei Lajos közgazdász, a Miskolci Egyetem korábbi rektora, illetve dr. Pankucsi Márta jogász- szociológus, a Miskolci Egyetem tanára. 

Dr. Besenyei Lajos közgazdász, a Miskolci Egyetem korábbi rektora a magyar felsőoktatás ügyének kapcsán elmondta, hogy mindenféle átalakítással kapcsolatos konkrét döntést kizárólag komplex elemzések és stratégiák mentén szabad meghozni. A miskolci közgazdász a Magyar Professzorok Nemzetközi Szövetségének tagjaként beszélt arról, hogy a szövetség a közeljövőben szakmai irányvonalak mentén, meglehetősen alaposan tárgyal majd a tudományterületekről, januárban például a műszaki felsőoktatás jövője lesz napirenden. Véleménye szerint szakmai egyeztetések nélkül, jelentős horderejű döntéseket felelőtlenség hozni.

A jelenlegi hallgatói demonstrációkkal összefüggésben így fogalmazott; „a hallgatói mozgolódások jelenleg abból erednek, hogy alig másfél hónappal a felvételi jelentkezések előtt nincs egy világos, kialakult koncepció. Korábban egyfajta íratlan szabály volt, hogy két esztendővel a jelentkezés előtt már nem volt szabad módosítani, nem volt szabad hozzányúlni a felvételit érintő ügyekhez.”

Besenyei Lajost tulajdonképpen nem lepi meg, hogy a diákok hallatják a hangjukat, „hiszen egy érettségi előtt álló fiatalt nyilván érzékenyen érint ez a bizonytalanság.” „Arról is érdemes beszélnünk, hogy a szakmai részén túl, az anyagiak is fontos szempontként jelennek meg akkor, amikor egy szakot választunk”- mutatott rá a közgazdász.

Lehet-e piaci alapokra helyezni az oktatást?- tette fel a kérdést az Irány Televízió riportere, ami meglehetősen gyümölcsöző beszélgetést eredményezett. Miképp az egykori rektor hangsúlyozta, a téma kapcsán fontos beszélnünk a közjó fogalmáról. „A közjó a társadalom egésze számára fontos a fejlődés, az előrehaladás szempontjából.” "Hogy egy országban mennyi tanult és okos ember van, azt nem lehet pusztán az adott egyén bizniszeként felfogni. Világosan kell látni, hogy mindez a nemzet biznisze is.” Dr. Besenyei Lajos úgy véli, az ma a legnagyobb probléma, hogy ez nincsen világosan megfogalmazva. Az erről szóló diskurzusok ugyanis kizárólag az egyénről szólnak, s azt boncolgatják, hogy ha tanulunk, akkor ez által jobb álláshoz juthatunk, tehát fizessük meg mi magunk a képzésünk árát. Ez azonban nem ennyire egyszerű – szögezte le a közgazdász, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben ezt a fajta gondolkodásmódot erősítjük az emberekben, akkor azzal rendkívül sokat árthatunk.

Ugyanakkor éppen itt az ideje annak, hogy egy világos, jól körülhatárolt tervezet mentén elinduljon végre a felsőoktatás átalakítása- mondta ezt már dr. Pankucsi Márta jogász- szociológus, a Miskolci Egyetem oktatója. „Ebből kifolyólag nyilvánvalóan ellenállásokat is tapasztalhatunk”, szögezte le a szociológus, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ez nem felsőoktatás specifikus, hiszen minden rendszer átalakítása, átmeneti nehézségeket, bizonyos fokú ellenállást hoz magával.

„Az eddigi átalakítások is sok esetben azért torpantak meg, mert mindig voltak, akik hangosan tiltakoztak, ezért aztán nem lehetett következetesen véghezvinni egyetlen koncepciót sem”- állítja. Dr. Pankucsi Márta beszélt a világon előforduló egyetemek típusairól, megemlítve azok előnyeit és hátrányait. Az elismert szociológus nem rejtette véka alá azon véleményét, miszerint a magyar felsőoktatás az összes egyetemi típus negatív keveréke.

Miképp mondta, „nálunk rosszul működik a felülről szerveződő, hierarchikus oktatási rendszer, mely esetben az állam biztosítja a működéshez szükséges forrást, ugyanakkor a keretszámokról, illetve szakokról is dönt. Másrészt a demokratikusan működő felsőoktatási típus, csak látszólag demokratikus. Vannak ugyan választott testületek, viszont az érdemi döntések már nem demokratikusan születnek. Példának okáért megemlítette a hallgatói önkormányzatokat, amelyek véleménye szerint sok esetben inkább karikatúrái a demokratikusan működő intézményeknek. De nem működik tisztán az individuális modell sem”- mutatott rá a szociológus.

Jelenleg annak a változásnak lehetünk szemtanúi, amelynek során a felsőoktatás a piaci típusú képzés irányába mozdul el. Itt az intézmény vezetői tulajdonképpen menedzserek, akik a legjobb oktatók megnyerésével, minél több oktatót próbálnak magukhoz vonzani.

(A beszélgetést teljes terjedelmében megtekinthetik az Irány Televízió videótárában.)

Kapcsolódó cikkeink

A kommunizmus áldozatai csak akkor nyugodhatnak békében, családtagjaik csak akkor nyerhetnek megnyugvást, ha nem évülnek el azok a kommunista diktatúrában elkövetett súlyos bűncselekmények, amelyeket politikai okból nem üldöztek - hangsúlyozza a KDNP a kommunizmus...

„Ne csak sokan legyünk, hanem megint elegen!”

„Kivívni függetlenségünket és az Európai nemzetek tiszteletét. Az elmúlt négy évben ezen elvek mellett építettük az országot” – fogalmazta meg a Fidesz-kormányzat ars poeticáját dr.

EPA

Egyre több munkájuk van a forróságban a tűzoltóknak. Naponta átlagosan 40-szer kell vonulniuk szabadtéri tüzekhez. Ezeket a legtöbbször emberi hanyagság okozza.

hirado.hu

A mohácsi csata 491. évfordulójára emlékezünk kedden. Fodor Pál történész szerint nem helyénvaló, ha csak a tragédiát látjuk a vereségben.

2020. május 27., szerda, Hella