Több mint 4 millió 600 ezren dolgoznak ma Magyarországon, így gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerint.

Czomba Sándor az M1 csatorna Ma reggel című műsorának keddi adásában elmondta, a kormány minden társadalmi rétegben próbálja megszólítani az inaktívakat, hogy munkába állhassanak. Hozzátette:

az elmúlt két hétben meglátogatott több, elsősorban járműipari céget, akik főként a mérnökök, a technikusok és „a kékgallérosok” területén számoltak be munkaerőhiányról.

Az államtitkár ismertette, az elmúlt év azonos időszakához képest idén 32 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak létszáma Magyarországon, ez a csökkenés feldolgozó- és az építőiparban a legszámottevőbb. Megjegyezte, hogy ezt a hiányt az oktatásban és az egészségügyben tízezres nagyságrendben létrejövő új munkahelyek sem tudták kompenzálni.

Van még teendő a munkaerőpiacon

Arról is beszélt, hogy a demográfiai problémák is jelentős hatással vannak a munkaerőpiacra, az elmúlt év ugyanezen időszakához képest „a 15-74 éves korosztályban 60 ezerrel vagyunk kevesebben”. Ezen irányvonal alapján a következő években évente 30-40 ezer ember fog hiányozni a magyar munkaerőpiacról csak a demográfiai problémák miatt – közölte.

Czomba Sándor hangsúlyozta: nem véletlen, hogy a kormány a családok megsegítésére helyezi a hangsúlyt,

hiszen ha ez a tendencia nem áll meg, a következő években Magyarország nagyon súlyos problémák elé fog nézni. Hozzátette, az inaktívak esetében a legnagyobb feladat megtalálni őket, mert ők nincsenek bent a munkaügyi regiszterben, de nagyságrendileg 50–70 ezren lehetnek.

A politikus szerint a munkaerőpiac állandó mozgása miatt újfajta ismeretekre van szükség, ezek elsajátításában pedig segítséget nyújtanak egyebek mellett a nappali és a felnőttképzések is. A részmunkaidős foglalkoztatásról elmondta, az elmúlt években nőtt Magyarországon ez a forma, de nem a teljes munkaidős foglalkoztatás átalakításával, hanem új szereplők belépésével.

Az államtitkár a regionális különbségekről is beszélt, amelyekről azt mondta: teljesen más az észak-magyarországi, észak-alföldi régió munkaerőpiaci helyzete, és bár sokkal jobb, mint 15 éve, még mindig van ott teendő. Mint mondta, „a legfontosabb információ, hogy végre sikerült a munkahelyeket oda vinni, ahol a sok munkás kéz a rendelkezésre áll”.

Hozzátette, a magyarok mobilitása „tart a nullához”, és ezt a kormánynak tudomásul kell venni és a munkahelyeket oda vinni ahol az a munkavállalóknak belátható időn belül megközelíthető. Ismertette, mintegy 300 ezer olyan ember van még az országban, akik próbálnak munkához jutni, az ő megsegítésüket nevezte a következő időszak egyik legfontosabb feladatának.

Az ukrán csatlakozás így hatna a munkaerőpiacra

Czomba Sándor a Kossuth rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában is nyilatkozott, Ukrajna 2030-ig történő lehetséges uniós csatlakozásáról is beszélt.

Szerinte az a fajta munkavállalói réteg amely a csatlakozás esetén Ukrajnából érkezne, nem a hiányt töltené be, hanem magyarokat szorítana ki a munkahelyekről.

Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány határozott célja az, hogy amíg van magyar munkavállaló, addig őket segítsék. Hozzátette: ezt megtették és meg is fogják tenni az elkövetkező időszakban is.