A megújult magyar egyetemek az egyházi fenntartású intézményekkel együtt jelentős lépést tettek a versenyképesség felé – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter hétfőn Budapesten. Hankó Balázs ismertetése szerint a magyarok kétharmada egyetért azzal, hogy az egyetemeket helyi szinten kell irányítani és a térségi gazdasági élet szereplőivel kell összekapcsolni.

Hankó Balázs az Országházban tartott Felsőoktatási évadnyitó konferencián felidézte, az egyetemek megújulását az egyetemek kezdeményezték annak érdekében, hogy legyenek nemzetközileg versenyképes magyar felsőoktatási intézmények, hogy legkiválóbb fiatalok Magyarországon maradjanak vagy térjenek haza, valamint, hogy a magyar egyetemek a magyar nemzet társadalmi és gazdasági igényeit és érdekeit szolgálják.

A célok eléréséhez szükség volt egy új, versenyképes, rugalmas és kiszámítható, autonóm modellre és a teljesítményt ösztönző megújult finanszírozásra

– tette hozzá a miniszter.

Mindennek köszönhető, hogy mára 12 magyar egyetem van a világ legjobb öt százalékában, három a legjobb két százalékban, és van magyar intézmény a legjobb egy százalékban is – emelte ki Hankó Balázs.

Emellett hozzáférési fordulat valósult meg, három éve már évente 100 ezer diák kerül be a felsőoktatásba, négyből három diák állami ösztöndíjjal nyer felvételt, műszaki, természettudományos, informatikai vagy egészségügyi területen 10-ből 6 diák kezdi meg a tanulmányait, 48 százalékkal nőtt a külföldi publikációk száma, 20 százalékkal emelkedett a külföldi diákok aránya, nyolc egyetem pedig már sokkal jobban tartja meg a térségben a végzett hallgatóit – sorolta a miniszter.

Harcolni kell az igazunkért

Hankó Balázs kitért arra is, hogy mindeközben „harcolni kell igazunkért”, mert az Európai Bizottság „minden jogalapot nélkülöző módon” kizár egyetemistákat az Erasmus programból és kutatókat a Horizont programból, de a Pannónia Programnak köszönhetően

a „brüsszeli karanténkísérlet elbukott”, a magyar egyetemisták így is a világ vezető egyetemein tanulhatnak ösztöndíjjal, és a Hu-rizont program is „hasít”.

Hozzátette, hogy a magyar lakosság is támogatja a magyar modellt,

a magyarok kétharmada ugyanis egyetért azzal, hogy az egyetemeket helyi szinten kell irányítani és a térségi gazdasági élet szereplőivel kell összekapcsolni.

Hankó Balázs kitért a jövő feladataira is és azt mondta még több együttműködésre van szükség az ipari szereplőkkel, javítani kell a lakhatáson, valamint a mesterséges intelligenciával kapcsolatban és az ösztöndíjak terén is van még teendő.

A modelváltott egyetemek vagyongyarapodása folyamatos – közölte Mráz Ágoston Sámuel

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője bemutatta az intézményükben létrejött Egyetemkutató Intézet első kutatását, amely a megújult egyetemek gazdasági helyzetét és a hallgatók elégedettségét mérte fel.

Beszámolója szerint 2021-hez képest 2024-re megduplázódott a modellváltott egyetemeknek a bevétele, folyamatos a vagyongyarapodásuk, a befektetett eszközök értéke 90 százalékkal emelkedett, a kutatási-fejlesztési-innovációs bevételük a 2022-es 11 milliárd forintról 2024-re 15 milliárd forintra nőtt, a bejelentett szellemi tulajdonok száma pedig a 2021-es 58-ról 347-re nőtt.

GDP-ben mérve az egyetemek közvetlen gazdasági hatása 1,65 százalék, a közvetett gazdasági hatása pedig további 2,1 százalék

– tette hozzá.

A felmérés szerint a hallgatók 72 százaléka elégedett a közösségi terek állapotával, az egyetemi sportszolgáltatásokkal azonban már csak 49 százalék, az egyetemi adminisztrációs rendszer fejlesztését pedig 25 százalék szorgalmazta.

A megkérdezettek 53 százaléka egyetértett azzal, hogy tanulmányai felkészítik a választott szakmájának gyakorlására, 78 százaléka úgy nyilatkozott, hogy újból ugyanarra az egyetemre jelentkezne, mint ahol most tanul, 76 százalék pedig ajánlaná is ismerőseinek az intézményt, ahol tanul – ismertette az eredményeket Mráz Ágoston Sámuel.

Különleges tradíciókkal rendelkezik a magyar egyetemi oktatás – hangsúlyozta Merkely Béla

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke úgy fogalmazott, az MRK az ország valamennyi egyetemének közös hangja, ez az egység pedig erőt ad és biztosítja, hogy a magyar felsőoktatás teljes közössége együtt képviselje érdekeit és értékeit.

Mint mondta, a rektori konferencia új elnökeként szeretné erősíteni a magyar egyetemek közötti összefogást, bemutatni a felsőoktatás valódi erejét, és emelni a nemzetközi elismertségüket.

A magyar egyetemi oktatás különleges tradíciókkal rendelkezik, amelyből erőt lehet meríteni a jelen és a jövő feladatainak elvégzéséhez – tette hozzá.

Megjegyezte azt is, hogy az egyetem küldetése nem csupán tudást adni, hanem jellemet formálni és biztos alapot adni a jövő generációinak.

A felsőoktatás a globális versenypiac része lett – mondta Hernádi Zsolt

Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy a felsőoktatás a globális versenypiac része lett, és „csak rajtunk múlik, merre visszük, mivé fejlesztjük közösen”.

Véleménye szerint

a felsőoktatás feladata kielégíteni a társadalmi szükségleteket, ezért az egész társadalom hasznára válik, ha az oktatás színvonalát emelik és jobb szakembereket képeznek.

Ternyák Csaba egri érsek, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem nagykancellárja úgy fogalmazott, az intézmény a múltból táplálkozik, de az újat építi, hiszik, hogy a jövő szilárd alapja a keresztény kultúra lehet, amely az embertől és az emberért van.

Elmondta azt is, hogy a 19. század elején indult pedagógusképzésük nagy lendületet kapott az elmúlt években, és mostanra a magyar felsőoktatás szerves részét képezi.

A konferencia célja, hogy a Magyar Rektori Konferencia elnökségével az egyetemek fenntartói és vezetői megvitathassák hova jutottak el az elmúlt években és milyen céljaik vannak a jövőben – hangzott el az eseményen.

Hankó Balázs szerint Brüsszel ellenérdekelt az erős nemzetekben

Brüsszel ellenérdekelt az erős nemzetekben – jelentette ki a kulturális és innovációs miniszter múlt hétfőn Szentendrén, a Szerb Egyházi Múzeumban a magyar-szerb kulturális évadról, annak első napján rendezett sajtótájékoztatón. „Mi, magyarok, büszkék vagyunk arra, hogy a világ legjobb dolga magyarnak lenni, és örülünk annak, hogy a szerbek pedig úgy gondolják, hogy a világ legjobb dolga szerbnek lenni, mert jól van ez így” – mondta Hankó Balázs. „Mi, magyarok, mi, szerbek, egy egészen más utat járunk be, mint amit Brüsszel diktál, mondjuk ki nyíltan és egyenesen, Brüsszel ellenérdekelt az erős nemzetekben.” Brüsszel Európa alapvető keresztény gyökereit akarja elvágni, ezért késlelteti jogtalanul Szerbia európai uniós csatlakozását – hangsúlyozta a tárcavezető.