A sportszövetségek vezető tisztségviselőivel szembeni szigorú összeférhetetlenségi szabályok bevezetéséről, a politikusokat érintő kilátásba helyezett vagyonosodási vizsgálatokról, a kamarák szerepéről, valamint az élelmiszerlánc-felügyelet területi rendszerének átalakításáról és a 2027-től létrejövő Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóságon belüli zöldőrség működéséről is beszámolt pénteken a kormányzati sajtótájékoztatón Magyar Péter miniszterelnök és Magyar Éva kormányszóvivő.

Magyar Péter közölte: szigorú összeférhetetlenségi szabályokat vezet be a sportban a kormány. Úgy fogalmazott, hogy a magyar sportot, "egyik nemzeti büszkeségünket" az évek során fokozatosan "politikai befolyási övezetté változtatták, elfoglalták a sportágakat, a fideszes politikusok hűbérbirtokukként kezelték a szövetségeket, egyesületeket".

Közölte: két új jogszabállyal olyan változtatásokat vezetnek be, mint a személyi összeférhetetlenség, valamint négyéves sportvezetői kizárás abban az esetben, ha súlyos támogatási szabálytalanság történt az adott egyesületnél vagy szövetségnél. Egy ezzel kapcsolatos kérdésre válaszolva megjegyezte: "a bukott fideszes politikusok" így "kétszeresen is kizárhatóak lesznek" az ilyen pozíciókból.

Amint hatályba lépnek a jogszabályok, miniszter, államtitkár, országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő, pártelnök, kormánybiztos, miniszteri biztos, helyettes államtitkár és több más meghatározó állami vezető nem tölthet be vezető tisztséget jelentős, 500-nál több sportolót igazoló sportszervezetben - ismertette Magyar Péter.

Kifejtette: a szabály a többségi állami tulajdonú cégek vezetőire is kiterjed, ők sem vehetnek részt vezetőként sportegyesületekben, szövetségekben.

Megjegyezte: a tilalom a tisztség megszűnését követő négy évig fennmarad, tehát ha valaki "holnaptól" nem országgyűlési képviselő vagy államtitkár, akkor "nem tud beejtőernyőzni" egy sportegyesület vezetésébe.

Azt mondta: a már hivatalban lévő érintetteknek 30 napon belül nyilatkozniuk kell az összeférhetetlenségről. A kormányfő emlékeztetett: Németh Szilárd, Lázár János, Kósa Lajos, Szűcs Lajos és Semjén Zsolt már lemondott sportvezetői pozícióról, de Szijjártó Péter, Kubatov Gábor és Deutsch Tamás még nem.

Magyar Péter a kilátásba helyezett vagyonosodási vizsgálatokról elmondta: fontos vállalása volt a Tiszának és fontos elvárása az embereknek, hogy megszűnjön az az állapot, hogy "valakik bejönnek lyukas nadrággal a politikába", majd évekkel később "milliárdosként kastélyokkal, tőkealapokkal, céghálókkal, ingatlanok százaival, állami földek megszerzésével távoznak onnan". Joggal várják el az emberek, hogy ne csak szavakban, hanem a tettekben is látszódjon, hogy a törvények mindenkire ugyanúgy vonatkoznak – jelentette ki.

Közölte: a vagyonosodási vizsgálatot a NAV automatikusan el fogja indítani azok ellen, akiknek az utóbbi öt évben szűnt meg például a miniszterelnöki, miniszteri, államtitkári, kormánybiztosi, országgyűlési képviselői tisztsége. Ez óriási munka lesz, ehhez legalább 50 reviztort kell allokálnia a NAV-nak – tette hozzá.

Kifejtette: ha nemcsak adóhiányt, hanem bűncselekmény gyanúját is találják, akkor egyrészt a NAV-on belül a bűnügyi területhez fordulnak, másrészt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalhoz, továbbá a nyomozószervekhez, rendőrséghez, ügyészséghez. Mindez nemcsak a korábban állami politikai vezetői pozíciókat betöltőkre vonatkozik majd, hanem a jelenlegiekre is

– fűzte hozzá.

Kérdésre válaszolva azt mondta: nem hiszi, hogy a vagyonosodási vizsgálat kiterjesztésének ügyében az Európai Uniónak ellenvetése lehet. "Majd megkérdezem ha legközelebb Brüsszelben járok, de hogyha ne adj Isten, kifogásuk lenne, akkor majd megvívjuk Brüsszellel is a harcainkat" - fogalmazott.

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter erről azt mondta: az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon inkább azt érzékelte, hogy pontosan ezt a típusú átláthatóságot hiányolják Magyarország részéről, így az üggyel kapcsolatos aggályt nem hallott.

Magyar Péter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának fizetett kötelező kamarai hozzájárulás eltörlésével összefüggésben azt mondta: szükség van erős szakmai hátteret, támogatást nyújtó kamarákra, legyen az agrárkamara, kereskedelmi és iparkamara vagy más kamara, viszont "ilyen politikai lerakóhelyre vagy bunkósbotokra" nincs szükség.

Úgy fogalmazott: arra meg főleg nincs szükség, hogy azt a vállalkozók fizessék, úgyhogy a kötelező hozzájárulás eltörlésével 900 ezer magyar vállalkozásnak nyújtanak segítséget. Az érintett vállalkozásokkal együtt a kormány is várja, hogy létrejöjjön a megújult kamara, megtisztuljon, a politikai bűnözőket eltávolítsák maguk közül - tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a kormány nyitott lesz a valódi szakmai munkára és együttműködésre, hiszen az uniós pályázatok tömkelegénél szükséges szakmai támogatást nyújtani a magyar vállalkozásoknak.

Megjegyezte, hogy rengetegen keresték meg őket ebben az ügyben, korábban volt aláírásgyűjtés és hosszú éveken keresztül nem is az volt a legnagyobb kritika az 5 ezer forinttal szemben, hogy szinte semmit nem kapnak cserébe a vállalkozások, sem szakmai támogatást, sem mást, miközben a kamaránál - "amely meghosszabbított keze volt a Fidesz nevű bűnszervezetnek" - milliárdokat költöttek promócióra, marketingre, önmarketingre, projektmenedzsmentre, utazásra.

Levezethető, hogy melyik támogatásból, mert a kamara állami támogatást is kapott, amelyből egy csomót nem használt fel, de amit felhasznált, azt sokszor promócióra, PR-ra és utazgatásokra használta fel - tette hozzá. Jelezte, kamarai biztost jelölnek ki, a kormány mintegy 3 milliárd forint támogatást visszakövetel a kamarától.

Magyar Péter kérdésre válaszolva azt mondta: a családi pótlék emelése a 2027-es költségvetésben szerepel majd. Ennek okaként azt nevezte meg, hogy az előző kormány "kifosztotta az országot" és "hazudott a költségvetésről", az államadósságról. Jelezte: a kormány örömmel emelné "egy héten belül" kétszeresére a családi pótlékot, mert az Orbán-kormány és az előtte jövő szocialista liberális kormány 2008 óta egy fillérrel sem emelte azt.

Magyar Éva kormányszóvivő a kormány szerdai döntéseiről beszámolva közölte: a kabinet elfogadta az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság létrehozásáról szóló előterjesztést. Eszerint az új országos hatáskörű, önálló zöldhatósági csúcsszerv jövő január 1-től kezdi el a működését.

Az új főhatóság környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, géntechnológiai, állatvédelmi, erdészeti, klímavédelmi, valamint vízgazdálkodási és vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat lát majd el, valamint országos szintre emeli az akkumulátorgyártáshoz és akkumulátorhulladék-kezeléshez kapcsolódó környezetvédelmi engedélyezést, ellenőrzést és szankcionálást - ismertette.

A kormányszóvivő szerint a főhatóságon belül létrejön a "zöldőrség", egy legalább 50 fővel működő egység, amelytől gyors és határozott fellépés várható az állatkínzással, az illegális hulladéklerakással, az erdőkárosítással, az illegális kútfúrásokkal és a kutyaviadalokkal szemben. A főhatóságot létrehozó törvényről a kormány társadalmi egyeztetést indít.

Átalakítja az élelmiszerlánc-felügyelet területi rendszerét a kormány - közölte Magyar Éva, aki szerint az átalakítás célja, hogy a jelenlegi többszintű, megosztott irányítás helyett közvetlen és egyenes szakmai irányítási lánc jöjjön létre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a területi végrehajtás között.

A kormányszóvivő az eddigi rendszert lassúnak és rugalmatlannak nevezte és hangsúlyozta: több esetben előfordult, hogy a szükséges hatósági intézkedések késve vagy nem megfelelően valósultak meg.

Közölte: a járási hivatalok élelmiszerlánc-felügyeleti szervezeti egységeit megyei szintre integrálják, a Nébih pedig megkapja az érintett agrár-, élelmiszerlánc-, állat és növényegészségügyi hatásköröket. Az intézkedéstől hatékonyabb szakmai működést vár a kormány - jelezte.

Magyar Éva közölte azt is: november 30-áig megkapják az arra jogosultak az iskolakezdési támogatás második, 50 ezer forint értékű utalvány formájában érkező részét.

Az utalványokat jövő év március 15-éig lehet felhasználni iskolai felszerelésekre, ruházati cikkekre, vitaminokra, gyógyászati segédeszközökre, egyes digitális és műszaki cikkekre, továbbá fejlesztő játékokra. Az utalványt olyan címletekben kézbesíti a posta, hogy egyenlően lehessen megosztani a gyermeket felváltva gondozó szülők között - tette hozzá.

A kormányszóvivő jelezte: a kormány döntött arról is, hogy pótlólag megkaphassák a támogatás első részletét azok is, akikhez eddig nem jutott el adminisztrációs hiba miatt. A Pénzügyminisztérium adatai szerint 6642 ilyen jogosult van.

Magyar Éva ismertette: 6 milliárd forint közvetlen szakmai programokra, további 3,4 milliárd forint pedig fejlesztésekre jut abból a 9,5 milliárd forintból, melyet a gyermekvédelmi rendszerben kialakult krízis kezelésére fordít a kormány.

A kormányszóvivő azt mondta, új krízisellátás indul 80 gyerek számára, ide kerülnek átmenetileg azok a gyerekek, akik rendszeresen megszöknek, vagy tartósan szökésben vannak, súlyos pszichés, magatartási vagy szerhasználati problémákkal küzdenek. A kormány több szakemberrel és intenzívebb szakmai támogatással megerősít 15 speciális gyermekotthont, ahol 120 gyermek kaphat segítséget - tette hozzá.

Kitért rá, hogy regionális pszichológiai, pszichiátriai és gyógypedagógiai szakmai csapatok alakulnak, a szakemberek nem egyetlen intézményhez kötődnek majd, hanem oda mennek, ahol szükség van rájuk.

Magyar Éva bejelentette, a kórházban rekedt csecsemők helyzetének rendezésére külön program indul, a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek lelki és szakmai támogatást kapnak, korszerűsödnek az informatikai rendszerek, csökken az adminisztráció, fejlődik az eszköz és gépjárműpark.

Önmagában nyilvánvalóan nem fogja megoldani vagy tökéletessé tenni a magyar gyermekvédelmi rendszert, de ez az első lépés egy emberségesebb Magyarország felé, ahol minden gyermek ugyanolyan fontos és értékes - hangoztatta.

Magyar Péter kérdésre cáfolta, hogy titkosszolgálati megfigyelés folyna a HVG forrásait érintően a katonai nemzetbiztonsági szolgálat vezetőjének kinevezésével összefüggésben. Cáfolta azt is, hogy a felterjesztett vezető, Szuvák Attila tábornok Tisza-aktivista lett volna.

Azt mondta, óriási a lobbi, a "régi gárda kemény titánjai" nem akarják, hogy lecseréljék őket, vagy az általuk esetleg a nemzetbiztonsággal kapcsolatos bűncselekmények feltárásra kerüljenek, ezért felhasználják erre "a magát függetlennek mondó sajtót", meg magukat szakembernek mondókat is. Őt megszavazta az Országgyűlés illetékes bizottsága, én pedig aláírtam a felterjesztést

- szögezte le a miniszterelnök.

A kormányfő a Norvég Alap forrásaira vonatkozó kérdésre beszámolt arról, hogy Norvégia a választások után felvette velük a kapcsolatot és újraindultak a tárgyalások, amelyeket Orbán Anita külügyminiszter vezet. Azt kérik Norvégiától, hogy az aszályhelyzetre tekintettel arányaiban több forrás jusson vízügyi és zöldberuházásokra, és a tudomása szerint a norvég fél ezt akceptálta, nagyon közel van a megállapodás.

A miniszterelnök az árrésstopról azt mondta, nemcsak az iparkamara, hanem nagyon sok agrártermelő megkereste a kormányt azzal, hogy az előző kormány ezen intézkedése óriási károkat okoz a magyar termelőknek, a magyar vállalkozóknak.

A nagy nemzetközi multiláncok a beszerzéseiknél az árrés miatt egyre inkább nyomják le a beszerzési árakat, amivel a magyar termelők nem tudnak versenyezni, és ezért kérik az árréstopnak a megszüntetését vagy átalakítását - fejtette ki.

Hozzátette, a kormány vizsgálja, hogyan tud segíteni, tekintettel arra, hogy "évek óta nem látott mélységbe süllyedt az infláció" és az élelmiszerek ára jelenleg csökken. Egyeztetnek a nagy láncokkal, illetőleg ezen panaszokat író szervezetekkel, hogy mi lenne a legjobb megoldás - fűzte hozzá.

Magyar Péter a főváros anyagi helyzetéről szólva megjegyezte, hogy ha annyiszor ment volna csődbe a főváros, ahányszor azt meghallgatták, hogy csődbe megy, nagy baj lenne. Látott olyan kimutatásokat, amelyek szerint csak személyügyi költésekre és jutalmakra 30-40 százalékkal többet költ az éppen csődben lévő főváros, mint amennyit költött pár évvel ezelőtt - fogalmazott.

Azt mondta, nemcsak a fővárossal, más önkormányzatokkal is tárgyalnak, miként lehetne úgy átalakítani a rendszert, hogy "ne kelljen állandóan ezt hallgatni", ki miért megy csődbe, és jusson forrás valódi fejlesztésekre is.

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter hozzátette, találkoztak Kármán András pénzügyminiszterrel, Karácsony Gergely főpolgármesterrel, áttekintették a főváros pénzügyi helyzetét, és nem vitás, hogy Budapest nehéz likviditási helyzetben van, amelyre szakmai egyeztetések után igyekeznek megoldási javaslatokat megfogalmazni.

Az Országgyűlés jövő héten dönt arról, hogy újból létrehozzák a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát, amely hivatalos egyeztetési fórum lesz, megidézve a dualizmus korának sikeres együttműködését a főváros és a kormány között - mondta.

Reményét fejezte ki, hogy ennek köszönhetően megoldást találnak az intézményi és a finanszírozási kérdésekre is. Azt mindenképp el szeretnék kerülni, hogy állandó csődveszély, tűzoltás, halogatás, halasztás legyen, az a céljuk, hogy találjanak tartós, fenntartható intézményi és finanszírozási megoldást a főváros és azon belül a fővárosi közösségi közlekedés működtetésére.