2022 May 23 Monday

HÍREK

feature-top
HÍREK

Orosz–amerikai tárgyalások kezdődtek Genfben

Forrás: hirado.hu Kép: MTI/EPA/Keystone/Denis Balibouse

Genf városa ad otthont az újabb orosz–amerikai biztonsági egyeztetéseknek, ahol mindkét fél jelentős delegációval képviselteti magát. A két elnök ezúttal nem tárgyal közvetlenül egymással. Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök legutóbb online formában egyeztetett, bő egy hónapja. A decemberi kétórás találkozó apropóját az ukrán–orosz határ térségében végbement orosz csapatmozgások, és az abból adódó nemzetközi feszültségek adták.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy nem számít áttörésre Oroszországgal az e heti találkozókon. Elmondta, bár az Egyesült Államok kész meghallgatni Moszkva aggályait, nehéz lesz bármiféle előrelépést elérni, hacsak Oroszország nem csökkenti a feszültséget az ukrán határon – olvasható a CNN honlapján.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes és delegációja Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettessel és stábjával találkozott. A vasárnapi, kötetlenebb munkavacsora után Rjabkov „nehéz” tárgyalásokat jósolt Genfben. Szergej Rjabkov elmondta: „az elvárások nem optimisták, hanem reálisták.” Január 10-én, hétfőn a főbb témákat vették sorra, egyebek mellett Ukrajna NATO-csatlakozását is.

A decemberi csúcstalálkozót megelőzően Joe Biden egyeztett legfontosabb európai szövetségeseivel, Angela Merkel német kancellárral, Boris Johnson brit miniszterelnökkel, Emmanuel Macron francia elnökkel és Mario Draghi olasz kormányfővel, hogy közös álláspontot alakítsanak ki Ukrajna területi integritásával kapcsolatban.

A találkozón Joe Biden aggodalmának adott hangot az ukrán határ térségében tapasztalt orosz csapatmozgások miatt, egyben figyelmeztette tárgyalópartnerét arra is, hogy az Egyesült Államok kész további gazdasági és egyéb szankciókat alkalmazni Oroszországgal szemben egy lehetséges invázió esetén.

Vlagyimir Putyin biztosította az amerikai elnököt arról, hogy az orosz területen állomásozó csapataik nem jelentenek fenyegetést, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem hárítható a felelősség Oroszországra az Ukrajna körül kialakult feszült helyzet miatt. Kijelentette, garanciákat vár partnerétől a NATO további keleti terjeszkedésének megállítására, és az Oroszországgal határos országokban történő támadófegyverzet (pl. rakétarendszerek) kiépítésének jövőbeni megakadályozására.

A találkozó végén a két fél megállapodott abban, hogy megbízottjaikon keresztül tárgyalásos úton kívánják feloldani az Európára nézve feszült helyzetet.

Washingtoni szankciók Oroszországgal szemben

Az Egyesült Államok számos szankcióval sújtotta Oroszországot 2014 óta. A rendeletek kiváltó okai között szerepelt a Krím félsziget annektálása, az amerikai választásokba való beavatkozás gyanúja, az emberi jogok megsértése, vegyi fegyverek használata és illegális üzletek folytatása Észak-Koreával.

A Krím félsziget elfoglalása és egyes kelet-ukrán területek orosz megszállását követően. Különböző szervezetekkel és magánszemélyekkel szemben vezettek be korlátozásokat, illetve tilalmakat. A rendelet továbbá megtiltotta amerikai cégek kereskedelmi és a befektetési tevékenységét a Krím félsziget területén. Az orosz ellenzéki politikus, aktivista, Alekszej Navalnij mérgezési ügyére válaszul további szigorításokat foganatosított az oroszokkal szemben.

Kérdéses ugyanakkor, hogy az amerikai szankciók beváltották-e a kívánt hatást. Az Egyesült Államok nyomásgyakorlásának hatására ugyanis a betiltott technológiák importját felváltotta a helyi gyártás és az orosz pénzügyi struktúra sem ingott meg.

Magyar–ukrán patthelyzet

Amerikai kérésre Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztere tájékoztatást adott a jelenlegi magyar–ukrán viszonyról. Aggodalmának adott hangot, hogy miközben Magyarország újraindítja a földgáztranzitot Ukrajna felé, addig az ukrán elnök olyan törvénytervezetet nyújtott be a kijevi törvényhozásnak, amely ellehetetlenítené az ukrán közigazgatásban való hivatalok betöltését kárpátaljai magyar vezetők számára.

Kijev 2017-ben fogadott el egy törvényt, amely a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve mindenhol kötelezővé tette az ukrán nyelv használatát államnyelvként. Az előírás elsődlegesen az oktatásban jelent komoly problémát, tekintve, hogy az Ukrajna területén élő kisebbségektől elveszi az anyanyelvi oktatás lehetőségét.

A törvény – elsősorban – az ország lakosságának 17 százalékát kitevő orosz kisebbség elleni irányult. A nyelvtörvényt az Európa Tanács egyik tanácsadó szerve, a Velencei Bizottság is élesen kritizálta.

Az inkriminált törvény miatt Magyarország blokkolja Ukrajna EU-s és NATO-s csatlakozási folyamatát, ezzel is arra sarkallva az ukrán felet, hogy változtasson a diszkriminatív törvényen. Ezenfelül Kijev az ukrán állampolgárság megtartását nyelvvizsgához kötné. Egy elnöki határozat következtében a kettős állampolgárok sem állami hivatalt, sem önkormányzati tisztséget nem tölthetnének be, és állami vállalatok vezetői sem lehetnének.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban azt ígérte, megvizsgálja a nyelvtörvény körül felmerült vitás kérdéseket, azonban az ügyben mindeddig nem történt előrelépés. Az ukrán kormány kijelentette, hogy Magyarország kedvéért nem fog változtatni a nyelvtörvényen, ellenben törekedne arra, hogy normalizálja kapcsolatát Magyarországgal. Szijjártó Péter ugyanakkor világossá tette, hogy amennyiben a benyújtott törvénytervezet életbe lép, Magyarország nem támogatja szomszédja nyugati integrációs törekvéseit.

Hidvéghi Balázs a BBC-nek: Elutasítjuk a szankciós csomagot, ugyanis túlmegy azon a határon, amelyet mi meghúztunk.