Sokkal egyenrangúbb viszonyok jöttek létre Európában. A magyar és a szlovén gazdaságok erősebben jönnek ki a válságból, mint ahogy belementek, és kevés ilyen ország van – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a szlovéniai Lendván, Janez Jansa szlovén kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján. A szlovén kormányfő az eseményen azt hangsúlyozta, hogy az aláírt magyar-szlovén megállapodás hidat képez a szélesebb együttműködéshez, annak alapján pedig tovább lehet építeni a kétoldalú kapcsolatokat.

A kormányfő kollégájával, Janez Jansa szlovén miniszterelnökkel egyeztetett, a találkozón megállapodást írtak alá a Mura- és a Rábavidék fejlesztéséről. Közös sajtótájékoztatójukon Orbán Viktor elmondta: a járvány ugyan meggyötörte Magyarországot és Szlovéniát is, de összességében a sikeresen védekező országok közé tartoznak.

Orbán Viktor fontosnak nevezte az aláírt megállapodást, mert meglátása szerint az nemcsak az itt élőknek, hanem minden szlovénnak és minden magyarnak is jót tesz, mert erősíti a két ország közötti barátságot és szövetséget.

„Olyan időket élünk, és még inkább olyanokat fogunk élni”, amikor a barátság lesz a legértékesebb valuta és az őszinte barátság, a történelmi sorsközösség a legértékesebb dolog

– fogalmazott.

Úgy látja, nagyon sok kihívással néznek szembe a jövőben, ilyen az orosz-ukrán konfliktus és a világgazdasági átrendeződés, amely a Kelet javára és a Nyugat rovására zajlik le. „Együtt könnyebb lesz megtalálni a válaszokat, mint külön-külön” – jelentette ki. Orbán Viktor kiemelte:

megváltozott a helyzet Európában. Néhány éve még azt gondoltuk, hogy a nyugati gazdaságok nélkül nem működnek a közép-európaiak, és ez talán most még mindig igaz, de kiegészült azzal az igazsággal, hogy a közép-európai gazdaságok nélkül nem működnek többé a nyugat-európaiak

– magyarázta. Úgy vélte, sokkal egyenrangúbb viszonyok jöttek létre gazdasági erő és egymásrautaltság szempontjából az Európai Unióban, ezért „Magyarország bátrabban áll ki a saját igaza, a saját fölfogása, saját tervei mellett”. „Mi nem bajkeverők vagyunk, csak megerősödtünk és tudatában vagyunk annak, hogy a mi hangunkat legalább ugyanolyan mértékig meg kell hallgatni”  Brüsszelben, mint a nyugat-európai országokét – mondta. Hangsúlyozta: minél inkább együttműködnek a közép-európai országok, annál erősebb lesz a hangjuk.

Megjegyezte: április érdekes hónap lesz, mert lesz négy fontos hétvége, a húsvét, a magyar, a szlovén és a francia választás. A miniszterelnök kitért rá: a szlovénok és a magyarok az egymás területén élő kisebbségekben nem konfliktust, hanem erőforrást látnak, ezek a közösségek „hozzáadnak a mi erőnkhöz”, erősebbé teszik Szlovéniát és Magyarországot.

Kérdésre kifejtette: a szlovén EU-elnökség mindent megtett az előző év második felében, hogy időben figyelmeztesse az Európai Uniót „olyan energiaár-növekedés kopogtat az ajtón, amire nem vagyunk fölkészülve”. Közép-Európa többi országa is mondta, hogy ebből nagy baj lesz – tette hozzá.

Kiemelte:

nemcsak arról van szó, hogy felment az energia ára, hanem arról, hogy megbukott az európai uniós klímapolitika. Volt egy elképzelt klímapolitika, amely hosszú távon gondolkodott, és amelynek központi magva az volt, hogy miként fogják folyamatosan emelni az energiaárat annak érdekében, hogy az emberek kevesebb energiát használjanak

– közölte. Hozzátette: de nem építettek be az árnövekedést korlátozó, a piaci spekulációval szembeni védelmet az árképzésbe. Kijelentette:

kell egy új terv, mert ha a régit erőltetik, annak a következő lépése, hogy megemelik az energia árát a gépkocsik és lakások esetében. „Harcolni fogunk”, hogy ez ne történjen meg

– mondta. Emlékeztetett: Magyarországon a családokat a rezsicsökkentéssel védik, de a vállalkozások szenvednek az energiaárak miatt, mert ugyanazt a védelmi rendszert már nem bírja el a magyar költségvetés, hogy a cégeknél is fix árat alkalmazzanak.

Orbán Viktor arról is beszélt: Szlovénia továbbra is számíthat arra, hogy Magyarország baráti befektetői környezetet fog működtetni a számára. Magyarország jelenleg a hetedik legnagyobb befektető Szlovéniában, de “a magyar gazdaság súlya alapján jobban szeretnénk szerepelni”, és “szeretnénk a harmadik-negyedik helyre feljönni” – közölte.

Az ukrán helyzetről azt mondta: a cél, hogy ne legyen háború, vagyis fennmaradjon a béke. „Ugyanakkor a békéhez a jószándék kevés”, a békéhez nem elég, hogy az ember kinyilvánítja a békeszándékot, „a békéhez erő kell, a gyengéknek nincs béke”

– jelentette ki.

Úgy vélte, “ebben nem állunk jól”, mert nincs Európának olyan katonai ereje, amely összemérhető lenne az orosszal, és amíg így van, “Európa biztonságáról nem az európaiak fognak dönteni, hanem az oroszok az egyik oldalról, az amerikaiak meg a másik oldalról” – magyarázta.

Közölte: Magyarország ezért támogatja azokat az európai törekvéseket, amelyek katonai együttműködést akarnak az uniós tagállamok között, amelyek védelmi ipart akarnak fejleszteni, és amelyek a béke érdekében komoly európai védelmi képességet akarnak építeni. A miniszterelnök hangsúlyozta:

Ukrajna szomszédos Magyarországgal, ezért ha romlik az ottani helyzet, „Magyarország óriási nyomás alá fog kerülni”.

Az 1990-es években, a jugoszláv háború idején tízezrével érkeztek menekültek Magyarországra, de Ukrajna népességét tekintve sokkal nagyobb, mint a volt Jugoszlávia, így ha ott baj van, akkor a Magyarországra háruló menekültnyomásnak sokkal jelentősebb lesz a biztonsági és a gazdasági súlya – mondta.

A közelgő választásra vonatkozó kérdésre a kormányfő kifejtette: „győzelemre készülünk”, a tovább kormányzáshoz „megvannak az érveink”, és megvannak a politikai, gazdasági, erkölcsi alapok is, mert az elmúlt tizenkét évben Magyarország „nagy utat tett meg és előre ment, sőt előre szaladt”, egészen másképp néz ki, mint tizenkét éve. „Erre a teljesítményre hivatkozva kértük a magyarok bizalmát” – mondta.

Jansa: az aláírt megállapodás hidat képez a szélesebb együttműködéshez

A szlovén kormányfő emlékeztetett: 30 év telt el azóta, hogy az első olyan egyezményt aláírta a két ország, amely a határ mindkét oldalán élő kisebbségek védelméről szólt. A mostani megállapodással az elmaradásokat törleszti – tette hozzá. Jelezte:

a két ország közötti kereskedelem növekedése tavaly 20 százalékkal volt több az előző évinél, „ami azt jelzi, hogy a határ mindkét oldalán a vállalkozók olyan lehetőségeket fedeztek fel, amelyeket eddig nem használtak ki”.

Jansa jelezte: a két ország közötti kereskedelmi forgalom növekedése tavaly 20 százalékkal volt több az előző évinél. „Ami azt jelzi, hogy a határ mindkét oldalán a vállalkozók olyan lehetőségeket fedeztek fel, amelyeket eddig nem használtak ki” – mondta.

Magyarország jelenleg Szlovénia hetedik külkereskedelmi partnere, és Jansa arra számít, hogy a jövőben ez változni fog, hiszen két szomszédos országról van szó, és szerinte „a szomszédos országok közötti gazdasági kapcsolatok kétszer olyan hasznosak”.

A szlovén kormányfő emlékeztetett, hogy mindkét országban választások lesznek áprilisban, de bízik abban, hogy a két ország együttműködése folytatódni fog, „függetlenül attól, hogy mi vár rájuk a választások után”.

Jansa újságírói kérdésre adott válaszában kitért az energiaválság kérdésére is. Mint mondta, nukleáris energia nélkül nem lehet az energiaár csökkentéséről beszélni. Úgy vélte: sikerrel jártak abban, hogy az Európai Unióban „a legtöbben a józan észt választották”.
Az ukrajnai válsággal kapcsolatban elmondta: „úgy gondolom, mindkettőnk nevében mondhatom, bízunk abban, hogy a konfliktus nem fog eszkalálódni, mert azzal végül senki sem jár jól”.

Az EU-ban általános a konszenzus arról, hogy békés megoldást kell keresni. Senki nem támogatja a háborút, amelynek nem lehet győztese. Ha valaki azt gondolja, hogy háborút nyerhet, az téved – húzta alá a szlovén kormányfő. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a hibrid támadás is nagy kárt tud okozni, akkor is, ha nem lesz igazi fegyveres összecsapás.

A sajtótájékoztatót megelőzően egy másik megállapodás is aláírásra került. Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és Simona Kustec szlovén oktatási, tudományos és sportminiszter a 2022-2025 közötti időszakra vonatkozó magyar-szlovén oktatási, tudományos és kulturális programról szóló egyezményt írt alá.